Montblanc

(ejtsd: montblan), Európa legmagasabb hegytömege és csúcsa, 4810 m., Haute-Savoie francia département és Torino olasz tartomány határán. Magvát protogin alkotja, amelyet gnájsz és csillámpala foly körül. A fő tömeg az Avre és Dora Baltea közt mint glecser takarta sziklafal húzódik el; meredekebb lejtője DK-en van. ÉNy-felé mellékágak nyulnak ki, amelyeket glecserek és hómezők választanak el egymástól; ezen mellékágakon a M.-tól DNy-ra vannak az Aiguille de Trelatite (3932 m.) és a Dôme de Miage (3688 m.); ÉK-re pedig a Mont-Maudit (4771 m.), az Aiguil"e de Géant (4019 m.), az Aiguilles de Talefre (3750 m.), a Triolet (3879 m.) és a Mont Dolent (3830 m.). Az ÉNy-i mellékágon ül a Dôme du Gounter (4331 m.) és az Aiguille Verte (4127 m.). Mivel a gerinc csak a szélein ereszkedik le 3300 m.-en alul, csak szélein vannak átjárók; 30 glecser közt a legnagyobbak: az Argentiere, a Bois glecser a Mer de Glace-szal (l. o.), a Bonons, a Tirent, a de Miage, de la Brema és a de Saleinoz glecser. Az első, aki a csúcsára feljutott, Jacques Balmat volt (1786); őt követte 17787. a hires Saussure (l. o.). A jelen században már sokan feljutottak rá, még nők is, mint Ttauscherné Geduly Hermina magyar hölgy is (1881 aug. 3-4.). Leginkább Chamonix felől szoktak reá fölmászni; a hegymászók éjjeli szállásául a Bossons glecserből kiemelkedő Grands Mulets (3050 m.) nevü sziklán épített kis vendéglő szolgál. A M. hosszukás hegyhát; róla 200 000 km² területet lehet belátni. Újabban St. Gervais és különösen Courmayeur is kiinduló pontja a hegymászóknak. Isartier mérnök jelenleg azzal a tervvel foglalkozik, hogy a M. belsejében a hegy csúcsáig aknát készít, amelyben azután az utazókat emelőgép fogná a csúcsig szállítani. Nemrég Janssen párisi csillagász terve szerint obszervatoriumot építették a M.-on. V. ö. Doblhoff, Der M. (Bécs 1880); Déchy Mór, A M. (Földr. Közl., 1878, 49-62. és 81-98., térképpel); Tauscherné, Utazásom a M.-ra (u. o. 1882, 218-232); Imfeld, Karte des M.-Gebietes (Bern 1896).

Forrás: Pallas Nagylexikon