Moore

1. János sir, angol tábornok, szül. Glasgowban 1761., elesett 1809 jan. 16. a Coruna mellett vívott csatában. Előbb az északamerikai szabadságharcban harcolt, majd 1796. a nyugat-indiai vizekben, 1799. Németalföldön, 1800-ban Abercromby alatt Egyiptomban; 1805. Sziclián vezényelt és 1808. s védeket támogatta. Azután a kormány portugáliába küldte, hol ugyan Burgosig előnyomult, de itt a spanyol felkelők által cserben hagyatván, visszavonulni volt kénytelen. Corunánál utolérte Soult és csattára kényszerítette. A csatát a franciák elvesztették, de M. halálos sebet kapott. A. Westminster-templomban emléket állítottak neki. V. ö. Moore Carrick J., Life of Sir J. M. (London 1834).

2. M. Tamás, angol költő, szül. Dublinban 1779 máj. 28., megh. Sloperton-Cottageban 1852 febr. 26. A dublini egyetemen tanult s 1799-ben Londonba ment, hogy a Middle Templeben jogot hallgasson. Itt adta ki 1800. A nakreon fordításait s a következő évben Thomas Little néven egy kötet költeményt bocsátott közre. 1803. a Bermuda-szigeekre nevezték ki a tengerészeti törvényszék titkárává, de hivatalát helyettesére bizva, maga az Egyesült-Államokon keresztül visszatért Angliába. Ekkor több röpiratot irt versben és prózában, s erősen megtámadta a tori-pártot, sőtt még a trónörököst sem kimélte; hasonló irányuak voltak: The Fudge family in Paris (1818) és Fables for the Holy Alliance (1823). Igen becsesek az Irish melodies (1813-34), melyeket Stevenson irországi dallamaihoz irt, meg a National melodies (1815) és a Sacred songs (1816); mindezekből többet igen szépen fordított le Szász Károly (M. T. költeményeiből, Pest 1853). Legnagyobb alkotása, a tündéries költői beszély: Lalla Rookh, 1817. jelent meg; ennek sikerült fordítását Lőrinczi Lehr Zsigmond adta ki (Budapest 1884). M. ekkor beutazta Francia- és Olaszországot, de nem térhetett vissza hazájába, mert bermudai helyettesét sikkasztáson érték; miután aztán M. az elharácsolt pénzt sajátjából megérítette, visszavonult Sloperton-Cottageba; itt irta többi költői műveit, köztük: The loves of the Angels (1832), melynek szépségei a Lalla Rookh-éval vetekednek; továbbá a The Epicueran c. regény (1827). Ezután hazája történelmét tanulmányozta; már 1824. Memoirs of Captain Rock címü könyvében lerajzolta a korabeli Irország viszonyait, majd irta: Life of Lord Edward Fitzgerald (London 1831) és Travels of an Irish gentleman in search of religion (magyarul is: Egy irlandi utazása az igaz vallás felkeresése végett, Nagyvárad 1836); továbbá History of Ireland (1835) stb. 1821. kiadta Sheridan műveit, s 1825. megirta a nagy költő s államférfiu életrajzát; azonban Letter and journals of Lord Byron c. műve nem kárpótol azért, hogy Byron reá bizott kéziratainak megsemmisítésébe belegyezett. M. hátrahagyott iratait (8 köt., London 1853-56) Lord John Russell rendezte sajtó alá; összegyüjtött művei 10 kötetben (u. o. 1840-43) jelenek meg.

Forrás: Pallas Nagylexikon