Mörike

Eduárd, német költő, szül. Ludwigsburgban 1804 szept. 8., megh. Stuttgartban 1875 jun. 4. Tübingában teoloiát végzett, azután több württembergi helységben segédlelkész volt; 1834. kleversulzbachi lelkész lett, végre Stuttgartban a Katalin-intézeten a német irodalom tanára. M. az Uhland-utáni sváb lira legjelesebb képviselője. Költészetében a népdal éled fel a maga teljes üdeségében és közvetlenségében; a Gedichte c. egyetlen versgyüjteményének (1838) egyes darabjai mintaképei a műköltészetnek. Dalaival közel rokonok idilljei és regéi, minden érzelgősségtől ment és jóízű humorral fűszerezett képek a sváb népéletből, melyek egyikének-másikának azonban kissé laza a szerkezete. Prózai munkái közül ismeretes fantasztikus művészregénye: Maler Nolten (1832); novellái közül talán legbecsesebb a Mozart auf der Reise nach Prag c. gyönyörü elbeszélése mély lélektani rajzával, előadásának melegével és kerekdedségével (magyar ford. Olcsó könyvtár 1896). Lefordította még Theokritost és Anakreont (1853 illetve 1864), 1836. pedig kiadta a Jahrbuch schwäbischer Dichter und Novellisten c. évkönyvet. Összes művei 1878., újabban 1890. jelentek meg. V. ö. Notter, Eduadr M. (1875); Klaiber, Eduard M. (1876); Fischer, Eduard M. (1881); Baechtold, Briefwechsel zwischen H. Kurz und M. (1885); u. a., Briefweclisel zwischen M. von Schwind und M. (1890); u. a., Briefwechsel zwischen Storm und M. (1891); Krauss R., M. als Gelegenheitsdichter. Mit ungedruckten Gedichten M.-s (Stuttgart 1895).

Forrás: Pallas Nagylexikon