Mozambik

(Mozambique, vagy Mocambique), portugál főkormányzóság D.-Afrika K-i partján (1891 óta hivatalosan «K.-afrikai Szabad Állam»), Madagaszkárral szemben, melytől a M.-csatorna (1700 km. hossz, 400-888 km. széles) választja el M. a Delgado-foktól és Rovuma folyótól a Delagoa-öbölig terjed; befelé angol Közép-Afrikáig, a Maschona és a Manika országokig; 768 740 km² területén 800 000 lak. (köztük 2000 fehér) él. Két tartományra oszlik: a tulajdonképeni M.-ra és Lourenço Marquesre (l. o.); alacsonypartjai és a szirtes meg zátonyos tengerfenék miatt közelében a hajózás nagyon veszélyes. Földje változatos; a Ny-i parton a Zambezitől É-ra meredeken emelkedik egész Njassa-tóig egy 600 m. magas fensík, a buján benőtt Namuli-hegységgel (2280 m.) és a Morambala-heggyel (1260 m.) a Sire mellett; a Zambezitől D-re befelé egészen sík a Határhegyig (2320 m.) és a Lebombo-hegyig (520 m.). Folyói közt a Zambezi (l. o.) a legjelentékenyebb; bár ugy ez, mint a Sire (l. o.) vizesései miatt a hajózásra kevéssé alkalmas; a Pungre fontos kereskedelmi út lesz, ha a beirai vasútvonal (Fontesvillától a Masona-földig) kiépül; a Sabi száraz időben alig 30 m. széles az esős évszakban azonban veszedelmes (2000-3000 m. szélesre is) megárad. M. klimája egészségtelen és lázas betegségeket okoz; csak a fensíkon kellemes; a roppant forróságot hirtelen váltja föl a csípős hideg (néha 35°C. különbséggel), s az erős évszak novembertől áprilisig tart. Növényvilága tropikus; a parthoz közel lakatlan mocsarak húzódnak, melyben bivalyok, elefántok, orrszarvuak és ragadozók tanyáznak. Lakói jó részt bantunégerek, van sok zulukaffer is; Gungunhana 20 000 harcossal a Gaza-földön lakik, a yao-négerek itt-ott elszórva élnek.

A XV. sz. végén a XVI. sz. közepéig Monomatapa hatalmas néger birodalmat alapított M.-ban. Először Vasco di Gama (1498 jan. 23.) lépett ki földjére a Zambezi egyik torkolatánál, s azóta a portugálok lassankint elfoglalták, de az egészségtelen klima miatt soha állandó és virágzó gyarmatokat nem alapíthattak; a meglevők is csak mint a K.-indiai kereskedelem közvetítő raktárai fontosak. A rabszolgakereskedést csak 1871. szüntették meg, s midőn 1891. az angol délafrikai társasággal összeütközésbe keveredtek, a portugál kormány a leginkább angol tőkével alapított M.-társulatot fölhatalmazta, hogy kormányozza a M.-nak Zambezi és Sabi közé eső területét, a vámok és adók összes bevételeinek 71/2%-áért. Fővárosát (szintén M.), mely a part melletti 3 km. hosszu M. korállszigeten fekszik, 1580. Juan de Castro alapította; egészségtelen, nincs ivóvize, de azért a kereskedés gócpontja, biztos révvel, több raktárral, (1887) 7380 lak. (köztük 100 fehér), három erőddel, templomokkal, kórházzal, stb. Mosszorilban, a szemközti parton épültek a kormányzó s az európai kereskedők házai. Bevitele: főleg gyapotáruk, (1893) 1,58; kivitele: kaucsuk, elefántcsont, szezám-mag, 1,05 millió frt. volt. V. ö. Drummond, Tropical Africa (London 1888).

Forrás: Pallas Nagylexikon