Muratori

Lajos Antal, olasz tudós, szül. Vignolában 1672 okt. 21., megh. 1750 jan. 23. Pappá lett 1688. és 1695. a milanói Ambrosiana-könyvtár őrének nevezték ki. Már első műve: Anecdota ex Ambrosianae biblioth. codicibus (Milano 1697-98; folyt. Padova 1713) a kiváló tudósok sorába emelte; ezt követte: Anecdota graeca (u. o. 1709), mely csak növelte tekintélyét, 1700. Modenába hivták meg a hercegi könyvtár és levéltár igazgatójának. Legnagyobb munkája a történelem forrásműveinek gyüjteménye: Rerum italicarum scriptores (Milano 1723-51, 29 köt.); ezt Tartini (Firenze 1748-70) s Mitarelli (Velence 1771) folyttatták; továbbá: Antiquitates italicae medii aevi (Milano 1744-49, 1-6; Arezzo 1770-80, 7-23); Annali d"Italia (Milano 1744-49, 12 köt.); Della perfetta poesia italiana (új kiadás, u. o. 1821, 3 köt.); Novus thesaurus veterum inscriptionum (u. o. 1839-42, 4 köt.) stb. Összes művei Arezzóban (1767-80, 36 köt.) és Velencében (1790-1810, 48 köt.) jelentek meg: életrajzát megirta unokája (Velence 1756). V. ö. Troya, Studii intorno agli Annali d"Italia del M. (Nápoly 1877); Campori, Corrispondenza tra L. A. Muratori e G. Leibniz (Modena 1892).

Forrás: Pallas Nagylexikon