Murcia

1. egykori királyság Spanyoloszágban, amely magában foglalta M., Albacete tartományokat és alicante meg Almeria kisebb részeit. Az arabok uralma alatt Todmir nevén a damaszkusi, 755-1021-ig pedig a cordobai khalifátusnak volt egyik tartománya. 1241-ig azután külön mór királyságot alkotott; ezen évben utolsó királya, Mohammed Ibn-Hud, III. ferdinánd kasztiliai királynak meghódolt. - 2. M., spanyol tartomány a Földközi-tenger, Alicante, Albacete, Granada és Almeria közt, 11 597 km²-re területtel, (1887) 491 436, azaz 1 km²-re 43 lak. Partjaiban benyulik a Mar Menor (16 440 ha.). Kisebb síkságok a Segura, Sangonera mellett és Carthagena közelében vannak; egyebütt hegyes. Fő folyója a Segura, amely itt veszi föl a Benamort, Caravacát és Sangonerát és bő termékenységü huertát öntöz. Kisebb parti folyók az Albujon, Nogalte stb. A hegyeken kevés a fa, de bennök vannak ólom-, ezüst-, vasércek, kén, timsó santracit. Ásvány vizforrásai a mulai és molinai. Termékei a déli gyümölcsök, kukorica, rizs, különféle zöldség, kender, a kevésbbé öntözött védékeken olajfa, szt. János-kenyérfa és bor, a pusztákon pedig eszpartó-fű. Az ipar salétrom, puskapor, agyagedény, tégla, szappan, késnemüek, selyemkelmék és eszpartófonatok készítésével foglalkozik. 10 járásra (Murcia város és vidéke, Carthagena, Caravaca, Cieza, Lorca, Mula, Totana, La Union, Yecla) oszlik. - 3. M., az ugyanily nevü tartomány fővárosa és püspöki székhely a Segura mindkét partján, vasút mellett, termékeny vidéken, (1887) 98 538 lak., puskapor- és salétromgyártással, üvegiparral, eszpartofonással, selyemszövéssel és hangszegyártással. A XVI. sz.-ból való székesegyháza félig gót, félig román ízlésben épült, benne őrzik egy ezüsturnában X. Alfonz kasztiliai király szivét. Egyéb jelentékenyebb épületei a püspöki palota, a szép gabonacsarnok (alhondiga) 140 márványoszloppal, a bikaviadalnak szánt cirkusz. Szép sétahely a Paso de Florida Blanca. Közelében van a Fuente Santa búcsujáróhely.

Forrás: Pallas Nagylexikon