Nádpálma

(növ., rotangpálma, ratans, Calamus L.) iszalagpálma, a pálmákat a pázsitfélékkel fűzi össze. Virága olyan mint a pálmáké, de a termete inkább a nádtermetü füvekével egyezőbb. A C. rotang Willd. kelet-indiai, szárát, a tüskéitől megtisztítva Jávából százankint nyalábba kötve mint spanyol nádat v. katton-nádat küldik a kereskedésbe. Hazája az indiai archipelagus, különösen Borneo, Szumátra meg a maláj félsziget. Legtöbb spanyol nádat fogyaszt el Khina és Japán, ahol számtalan holmit, még hajókötelet is csinálnak belőle. Nálunk sétavessző, ernyőnyél, porolópálca, széthasogatva v. gyalulva és megnyujtva pedig széket (nádszék), kosarat, kötelet stb. fonnak belőle, szövőszékbe használják. Van világosabb, vékonyabb fajtája, továbbá vastagabb, sötétebb és keskenyebben bütykös. Ebből lesz a sétavessző. A spanyol nádat gyakran kénnel fehérítik, kosárfonásra pedig megfestik lakkozzák vagy bearanyozzák. A hulladékot párnázónak és súrolónak használják. A halcsontot is pótolják vele (wallosin). A C. verus Willd. kelet-indiai, hasonlókra, de hálónak és kötélnek is használatos. A C. viminalis Wild. a kereskedésnek jávai rotangja. A C. niger Willd. jávai, sárkányvér és nádszék lesz belőle. C. scipionum Luor., malakkai nád néven árulják. A C. Draco Willd. (sárkányrotang), kelet-indiai, gyümölcsének sötétpiros gyántája sárkányvér (sanguis draconis) néven az európai kereskedelmeben gyakori. A táblás sárkányvért (sanguis draconis in tabulis) a droguista kolofoniumból, porrá tört piros szantalfából és kevés sárkányvérből mint műterméket olvasztja össze.

Forrás: Pallas Nagylexikon