Nazireusok

(a héber názir a. m. kiválasztott, megáldott szótól), az izraelitáknál s később a zsidóknál azok, akik bizonyos időre, vagy egész életükre fogadalmat tettek, hogy minden részegítő italtól tartózkodnak, hajukat nem nyiratják le és halottak érintésével nem szennyezik be magukat (Móz. IV: 6.). A héber monda szerint Sámson élete fogytáig nazierus volt; de még Jézus életében is sokan tettek ilyen fogadalmat. Az időleges N. fogadalmuktól bizonyos áldozatok árán szabadultak meg.

Forrás: Pallas Nagylexikon