Kisszótár
Címszavak véletlenül
|
Négyzetes kristályrendszera kristálytanban mindazon kristályalakok összessége, melyekben 5 szimmetriasík van, melyek közül 4 párosával egymással egyforma, mig az ötödik, a fő szimmetriasík, amazoktól különböző. 3 tengelyt vehetünk fel bennük, melyek közül 2 egyenlő, a 3-ik különböző (hosszabb v. rövidebb), de mind a 3 egymásra merőleges. A tengelyviszony a:a:c vagy [ÁBRA] A név N. (négyszöges) v. quadratikus kristályrendszer arra vonatkozik, hogy az egyszerü, közönségesebb alakok bázisos metszete négyzet. Egyéb nevei: tetragonális kristályrendszer, monodimetrikus kristályrendszer, piramidális kristályrendszer, négytagu kristályrendszer, két- és egytengelyü kristályrendszer. A különböző tengely a főtengely, az egyenlők a melléktengelyek. Megkülönböztetünk teljes és feles N.-beli alakokat. Teljes alakok: 1. Négyzetes piramis, közös alapon két négyoldalu piramis, 8 egyenlőszáru háromszögü lap zárja be. Van normális v. törzspiramis, máskép protopiramis (mP v. 111), és másodrendü vagy diagonális, vagy deuteropiramis (mR ¥, v. 101). 2. Nyolcoldalu piramis v. oktogonális v. ditetragonális piramis, közös alapon két nyolcoldalu piramis, 16 egyenlőtlen oldalu háromszögü lap zárja be, csakis egyféle lehetséges, melynek jele mPn vagy 321. 3. Négyzetes oszlop vagy prizma a főtengellyel egyközös 4 lappal; van törzsoszlop v. protoprizma (normális négyzetes prizma) ¥ P v. 110 jellel, és másodrendü v. deuteroprizma, v. diagonális négyzetes prizma (¥ P ¥ v. 100). 4. Nyolcoldalu oszlop, v. oktogonális prizma, vagy ditetragonális prizma, a főtengellyel egyközös 8 lappal; csakis egyféle lehetséges (¥ Pn v. 320). 5. Véglap v. pinakoid (bázis) a főtengely két végén (oP v. 001). Feles alakok: 6. Szfenoid, a négyzetes piramis feles alakja, 4 egyenlő száru háromszögü laptól bezárt alak [ÁBRA] 7. Diszfenoid, a nyolcoldalu piramis feles alakja [ÁBRA] 8. Tritopiramisok és tritoprizmák, tulajdonképen negyedes alakok. A N.-ben kristályosodó ismeretesebb ásványok: ónkő, zirkon, kalkopirit, vezuvian, anatasz, rutil, hausmannit, idokrasz stb. Forrás: Pallas Nagylexikon Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is |
|
