Nemzetközi jogésértések

Ha az állam nemzetközi kötelmeit nem teljesíti, a jogosult állam jogosítva van a kötelemteljesítést és kártérítést követelni, szerződésszegés esetében a szerződéstől elállani. Valóságos jogsértések esetében a megsértett állam kártérítést, elégtételt, s a jogsértés ismétlése ellen biztosítékot is követelhet, súlyos jogsértés esetében vissaztorlással (reprasszaliák) is élhet. Az állam bizonyos fokig legalább a saját honosai által a külföldi állam ellen, habár felhatalmazása v. megbizása nélkül elkövetett josértésekért is felelősséggel tartozik. A megsértett állam mindenesetre követelheti, hogy a jogsértők felelősségre vonassanak s bűnösségök fokának megfelelően megbüntettessenek. Az államnak felelőssége akkor áll be, ha ezt megtenni v. nem akarja v. nem képes. Az itt előadott elvek megfelelő alkalmazást találnak akkor is, ha a jogsértést nem közvetlenül az állam, hanem annak honosai ellen követték el. Minthogy nincs nemzetközi büntetőtörvénykönyv, mely e jogsértések megtorlásának s a járó elégtételnek mértékét meghatározná, általánosan elfogadott elv az, hogy az elégtételnek a jogsértéssel arányosnak kell lennie. Minél nagyobb a jogsértés, annál nagyobb kell hogy legyen az elégtétel is. Aránytalan, tulzott elégtételi igények ellenben nemzetközi elismerésre számot nem tarthatnak. Valamint a büntetőtörvénykönyv u. n. közveszélyes bűntetteket ismer, ugy vannak a nemzetközi jognak is közveszélyes megsértései, amelyek az általános világrendet veszélyeztetik. Ide tartoznak: a kalózság, az idegeneknek fosztogatása; világforgalmi közlekedési eszközöknek rombolása, rabszolgaságnak meghonosítása; békés államoknak jogtalan háboruval megtámadása; a követeknek megsértése; kegyetlen vallásüldözések; járványveszély stb. Ily esetekben a többi államok egyesült erővel léphetnek fel.

Forrás: Pallas Nagylexikon