Nestorius

konstantinápolyi patriárka (428-431). Egy Anastasius nevü pap védelmében azt állította, hogy Mária nem Isten szülőjének (zeotocoz), hanem Krisztus- vagy emberszülőnek mondandó s igy Krisztisban két személy, isteni és emberi van. I. Coelestin pápa 430. egy római zsinaton kárhoztatta ezt a tant. A béke helyreállítása végett II. Theodor császár a pápa belegyezésével 431. Efezusba általános zsinatot hivott össze, ahol N. ellenében a régi tan mellett nyilatkoztak, hogy Krisztusban egy, isteni személy van. Ezután a császár N.-t egy antiochiai kolostorba, később Felső-Egyiptomba küldötte, ahol 440. meghalt. A tanához ragaszkodókat nesztoriánusoknak nevezték. Ezek 489. Persiába, később Khaldeába és más szomszéd tartományokba mentek át s csak a XV. sz.-ban kezdtek az anyaszentegyházba visszatérni. Csak csekély rész maradt meg a szakadásban, ezek is Kurdisztán hegységeiben lakván, 1843. a mohammedán kurdok által majdnem teljesen kiitrattak. A Közép-Ázsiába és Indiába szakadt nesztoriánusok tamáskeresztények nevezet alatt ismeretesek.

Forrás: Pallas Nagylexikon