Növény-aquarium

a vizi növények ápolására és fentartására készített hely, de lehet tanulságos dísz is. A hazai v. klimánkat jól eltűrő növény részére lehet a szabadban kis tavat vagy vizálló bassint, vagyis kikövezett v. kifalazott mélyedést alakítani, s több részre is lehet osztani. A valóságos vizi növények rekeszét vizzel, más növény rekeszét tőzegfölddel v. tözegmohával töltjük meg, hogy minden kényes növénynek a kellő termőhelye legyen. Az üvegházbeli N.-ot meleg vizzel kell ellátni, hogy benne a forró vidék növénye: a nelumborózsa, Victoria regia stb. szépen fejlődhessen. A tengerbeli növények, p. a fukaceák N.-ba tengervizet kell önteni v. a sós vizet mesterségesen előkészíteni. Az aquarium földje néhány ujjnyi vastagságu durvább szemü, tisztára mosott homok legyen. A növények ebben gyökeresednek meg. Az iszap a N.-ot zavarosítani. Ahol a növényt szikla közé kell ültetni, a hézagaiban szintén homokból alakítunk a növénynek sarjadzó talajt. Termő földet csak a víz szinére kiemelkedő sziklákra teszünk. Mivel némely növény erősebben növekedik, mint a másik, gondoskodnunk kell, hogy az ilyen a lassabban növekedőt el ne nyomja. A N. rendes növénye a vizi boglárka, a birkafark v. borzhinár (Ceratophyllum), csillaghinár (Cellitriche), a Hippuris, sulyom, békatutaj, békalencse, süllőfű (Myriophyllum), Vallisneria, átokhinár stb. V. ö. Jäger, Zimmer-und Hausgärtnerei (III. kiad. 168. old.); Rossmässler, Das Süsswasser-Aquarium; Wagner J., Aquarium készítése (Kert 1895, 432.).

Forrás: Pallas Nagylexikon