Nyujthatóság

különböző testeknek az a tulajdonsága, hogy külerők behatása alatt alakjukat állandóan megváltoztatják, a nélkül, hogy összetartásuk megszünnék. Ez a tulajdonság nem zárja ki a szilárdságot, hanem inkább csak a merevség ellentétének tekinthető. Némely anyagban a Ny. igen nagy mértékben megvan, igy p. a fémek nagy részében és azoknak egyéb tulajdonságaival, különösen szilárdságukkal egyetemben ama gyakoralti szempontból fontos tulajdonságukat eredményezi, hogy kovácsolás vagy hengerítés által lemezzé lapíthatók és hogy dróttá húzhatók. A Ny.-nak ez a két neme ugyanannál az anyagnál nem lép föl okvetlenül együttesen vagy egyenlő mértékben. Az ólom és ón p. könnyen lapítható, de sodronyhúzásra nem alakalmas; a vas pedig, bár lapítható is, annál sokkal nagyobb mértékben dróttá nyujtható. Az arany rendkivül Ny.-a ismeretes; rendkivül vékony lemezzé lapítható és igen vékony dróttá nyujtható; ez utóbbi tulajdonságát illetőleg csak a platina közelíti meg, bár ez utóbbi sokkal kevésbbé lapítható. Némely anyag közhőmérséknél merev és csak magasabb hőfoknál - megolvadához közel - válik nyujthatóvá; ilyen p. a viasz, sellak és különösen az üveg. Ez utóbbi szappanbuborék-vastagságu s ennek szineit játszó hólyaggá fújható s gypotként használható v. szövetekre is alkalmas vékony fonalakká nyujtható. A magasabb hőmérsék különben nem mindenkor növeli a Ny.-ot; a cink p. 100 és 150° C. között meglehetősen nyujtható, de 200° C. körül oly merev, hogy mozsárban porrá törhető. Idegen alkatrészeknek csekély tartlama gyakran lényegesen befolyásolja valamely anyagnak Ny.-át. Gyors hűtés és amga a lapítás v. nyujtás művelete is gyakran csökkentik az illető anyag Ny.-át, mi a gyakorlatban szükségessé teszi, hogy a nyujtandó fém közbe-közbe megmelegíttessék és megint lassan lehűttessék. Némely anyag vizfelvétel által válik nyujthatóvá, ilyen p. az állati bőr, enyv, gummi és agyag.

Forrás: Pallas Nagylexikon