Nyx

(gör.) a. m. éjszaka (lat. Nox), mit a görögök éppen ugy, mint más népek, egy istenség alakjában megszemélyesítettek. Hesiodus teogoniájában a N. Erebosszal együtt a kaoszból sarjadt; ettől Aithert (a levegőt) és Hemerát (a nappalt) szülte, önmaga erejéből pedig Morost (a végzetet, különösen az erőszakos halált), Kert, Thanatost (a halált) és Hypnost (az álmot), meg az álomképeket (álmokat) nemzette. Nevezetes szerepe jutott az orfikusok teogoniájában; a tragikus költők részint szárnyasan, részint kocsin ülve jelenítette meg.

Forrás: Pallas Nagylexikon