Ocsvay

Ferenc, kuriai biró és publicista, szül. Csomafáján (Doboka) 1819 febr. 4., megh. Kolozsvárott 1887 nov. 16. Középiskoláit Kolozsvárott végezte, hol jogot meg filozofiát is hallgatott s már 1841.táblabiró lett Kolozs és Doboka vmegyékben; az 1841-iki erdélyi országgyülésen az Erdélyi Hiradó munkatársa volt, majd szerkesztője lett, s 1848 nov. 16-ig saját kezére adta ki. Ekkor a császári sereg elől O. is kivonult Kolozsvárból s beállott a 31-iki zászlóalja közhonvédnek, s nemsokára hadnagy lett Bem seregében; de a katonaságtól nemsokára megvált s Bem ösztönzésére megindította a Honvéd cimü lapot, mely 1849 jan. 1-től aug. 14-ig naponta jelent meg; egyidejüleg a katonai statáriális biróság tárgyalásaiban is részt vett. A szabadságharc leveretése után 4 évig bujdosott, de 1853 májusban elfogták s 15 évi várfogságra itélték, melyből négyet Josephstadtban ki is töltött. 1857. történt megkegyelmeztetése után Kolozsvárra ment, hol az akkor ott székelő nagyenyedi ref. teologiai intézetben a latin és görög nyelvet tanította, majd 1858-61. az erdélyi kölcs. jég- és tűzkármentesítő-társulat ügyeit vezette. Ezután rövid idegi Doboka vármegye, majd Kolozsvár főjegyzője volt, s még ugyancsak 1861. a visszaállított jogi fakultáson a hazai törvényeket adta elő, s a Kolozsvári Közlönyt szerkesztette. Az 1865-iki országgyülésre Doboka vármegye O.-t küldte föl képviselőnek, s itt reá bizták a felirat megszerkesztését, melyet dec. 12. az országgyülésen föl is olvasott. A jogtudományban s különösen az erdélyi úrbéri viszonyokban tapasztalt jártassága miatt Horváth Boldizsár igazságügyminiszter a legfelső itélőszék birájává nevezte ki.

Forrás: Pallas Nagylexikon