Öreg
János, filozofiai és pedagogiai iró, szül. Pátkán (Fejér)
1838. Tanulmányait Pápán 1850. kezdte; a teologiát Pesten végezte (1859), ahol
aztán két évet mint segédlelkész töltött Török Pál oldala mellett. Pestről
ismeretei öregbítésére külföldre utazott. Hazatérte után 1863. Szentesen a
görög s latin nyelv tanára lett. 1865. Verébre ment papnak. 1870. a pesti
egyetemen tanári oklevelet szerzett. S midőn 1874. Kőrösön Warga János a
tanárságról lemondott, helyébe a filozofiai tanszékre őt választották. 1878. a
budapesti egyetemen letette a bölcsészetdoktori vizsgálatot. Jelenleg a
debreceni főiskolában a bölcsészeti tudományok tanára. Nagyobb művei: Ertelmi,
erkölcsi és testi nevelés (Herbert Spencer művének fordítása Losonczy
Lászlóval, Nagy-Kőrös 1875); Nevelés- és oktatástan (Kiss Áronnal, Budapest
1875); A történelem előtti idők (Lubbock művének fordítása, u. o. 1876, 2
köt.); Gondolkodástan az egyetemesítő s lehozó rendszer alapján (Nagy-Kőrös
1877); Lélektan (Budapest); Természettan és gazdasági vegytan (u. o. 1880);
Elbeszélések a római történelemből (Szt. Jeromos, Aranyszáju szt. János és
Eudoxia császárné); Utazás a napsugáron (Lady Brassey után, Budapest 1885);
Erkölcsiség szabad akarat nélkül (Debrecen 1887).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|