Óriás sejt
szorosan véve oly rendes sejt, mely óriási méreteket, valódi
tultengést ért el; használtatik azonban ez elnevezés a sokmagvu sejtek
megjelölésére, melyek helyesebb nee a multi- v. plurinuclearis volna. Ha
valamely sejtmag osztódását nem követi a protoplaszma osztódása, hanem a magvak
osztódása dacára a sejt maga nem oszlik: létrejönnek az Ó.-ek. Egymagvu
sejtekből is származhatnak Ó.-ek, ha a mag mitosis multipolaris v. ha a mag
direkt fragmentációt szenved. Az Ó.-ek később egymagvu sejtekre eshetnek szét.
Előfordulnak: 1. a kötőszövet újképződését, regenerációját eszközlő sarjadzó
szövetben; 2. a szövetekbe nyomuló idegen testek körül, vagyis az azokat
betokoló kötőszövetben; 3. nagyobb elhalt szövetrészletek felületén, melybe
górcsői méretü gödröcskéket ásnak; 4. az apró szürke gümőben (tuberculum); itt
a gümő elsajtosodásával az Ó.-ben is központi elhalás (nekrozis) lép fel, mikor
az Ü. közepe már alig vagy éppen nem festődik s a magvak a még élő
protoplaszmában rendesen periferikus koszorut alkotnak az egyes sejtmagvak holt
tengelyének radialis irányával; tartalmaznak gyakran gümőkórbacillusokat is; 5.
lepra, lupus, szarkoma (húsdaganat), különösen a csonthártyából kiinduló
szarkomák szövetében.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|