Országos nőképző egyesület
Veres Pálné (Beniczky Hermin) 1867. felhivással fordult a
magyar nőkhöz, hogy egyesületi uton törekedjenek a hazai nőnevelést kezdetleges
állapotából magasabb szinvonalra emelni, mely felhivás eredményeképp ugyanazon
év májusban értekezletet tartottak Budapesten, mely határozattá emelte oly
egyesület létrehozását, melynek célja a nőknek alaposabb és magasabb kiművelése
és közhasznu ismeretek elsajátíttatása által az önfentartásra is képesítés
nyujtása. 1868 márc. tartották meg a kormány által megerősített alapszabályok
alapján az O. alakuló közgyülését. Elnöknek Veres Pálnét, alelnöknek Teleki
Sándor grófnét választották meg. 1869. az egylet kisérletképen 14 növendékkel
megnyitott egy felső tanfolyamot. Az intézet igazgatója a főváros kiváló
tanerői élén Gyulai Pál lett. Az O. a képviselőházhoz Deák Ferenc által 9000 nő
aláirásával kérvényt nyujtott, hogy állítson az ország egy «női
minta-főiskolát», mely a nők oktatására országszerte irányadóul szolgáljon.
Csakhamar megindult a országban a felső leányiskolák és tanítőnőképzők
szervezése. A következő évben tanfolyamának második osztályát is megnyitotta, s
már 1871. intézetét internátussal és négy elemi osztállyal is kibővítette.
1873. Trefort miniszter pártfogása mellett megkezdi a négy polgári osztály
feállítását is. Ilyen módon 1876. az intézet három tagozatba egészült ki,
alapja volt négy osztályu elemi iskola, dereka a négy osztályu polgári iskola
és betetőzése a két osztályu felső tanfolyam. 1878. választották Janisch
Józsefnét igazgatónőnek, ki máig a tanintézet élén áll. 1881. megszerezte a
zöldfa-utcai Vitkovich-féle házat s felépítette tanintézetét, s ugyanezt 1886.
a főváros közreműködésével jelentékenyen kibővítette. A tanintézet felső
tanfolyamát - különösen azokra való tekintettel, kik tanítónői vagy nevelőnői
pályára szándékoznak lépni - 1883. egy harmadik és 1893. egy negyedik
osztállyal is kibővíti és e négyéves tanfolyamot az állami tanítóképzőintézetek
tantervének megfelelően szervezvén, 1984. a felső tanfolyamaink is megszerzi a
nyilvánossági jogot. Ezzel betetőzést nyert azon alkotás, melynek kivívásáért
munkálkodott egy negyed századon át Veres Pálné, ki nagy munkájának gyümölcseit
alig láthatta, mert 1895 szept. 28. meghalt. 1894. a választmány elhatározta,
hogy tantervét átalakítja, és a céljából Csiky Kálmán elnöklete alatt
bizottságot alakított, melynek feladata a női középfoku oktatás nehéz
kérdésének megoldása. Addig is, amig ez megtörténhetik, 1895. a IV. polgári osztály
fölé kétéves továbbképző tanfolyamot állított és főzéssel egybekötött
háztartási tanfolyamot nyitott. 1896. Walssics kultuszminiszter megnyitván az
egyetem két fakultását a nők előtt, az egyesület választmánya az időközben
bővített és Beöthy Zsolt elnöklete alatt tovább működő bizottságával
kidolgoztatta a női középiskola tantervét s az 1896-97-iki tanév kezdetével
megnyitotta az első nyilvánossági joggal felruházott női gimnáziumot. Az
egyesület 1893. ünnepelte fennállásának 25 éves jubileumát, mely alkalommal a
király az egyesület nagy érdemü elnökét, Veres Pálnét érdemrenddel tüntette ki.
Az egyesületnek jelenlegi tiszti kara a következő: Elnök: özv. Teleki Sándorné
(Teleki Jozefin) grófnő. Alelnökök: Rudnay Józsefné, Emich Gusztávné, Csiky
Kálmánné. Tiszteletbeli alelnök: özv. Majthényi Alajosné.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|