Paethon

(a. m. ragyogó), eredetileg valamely régi napistennek mellékneve, amelyből azonban később külön mitologiai alak lett, amely a verőfényes égboltnak megszemélyesítése, egyúttal pedig Helios fiaképen szerepel. P. anyja Klymene volt, Merops felesége. Midőn eredetét kétségbevonták, P. addig könyörgött atyjának, miglen rábizta a napkocsi vezetését. Az ifju nem birt a kocsiba fogott lovakkal, melyek a pályától eltértek és a földet a nap heves tüzével veszélybe hozták. Az emberek egy része feketére sült, jajveszékelés támadt a földön s Zeus az ügyetlen kocsivezetőt villámmal az Eridanoszba sújtotta. Testvérei, a heliádok, bár enyhébben, de szintén osztoztak P. szomoru sorsában. V. ö. Wieseler, P. (Göttinga 1857) és Knaack, Quaestiones Phaethonteae (1885).

Forrás: Pallas Nagylexikon