az a mesterséges vizi út, melyet 1881. kezdtek építeni a
Panama földszoroson, hogy azt átvágva, a Nagy-oceánt az Atlanti-oceánnal
összekössék. A vállalkozásra az a nagy anyagi siker buzdított, melyet a szuezi
csatorna elért, s a P. irányát a Türr tábornok elnöklete alatt megalakult
Société internationale du Canal interocéanique megbizásából Lucian Napoléon
Bonaparte Wyse és Armand Reclus határozták meg, és az 1879-iki párisi földrajzi
kongresszus többsége is a P. kivitele mellett nyilatkozott. Még ugyanazon év
végén Lesseps Ferdinánd gróf, a Szuezi csatorna építője, több mérnök
kiséretében a helyszinére ment, s már 1880 febr. 14. költségvetéssel álltak
elő, mely szerint a szintes csatorna elkészítése 843 millió frankba került
volna; ez az összeg azonban, mint magának Lessepsnek későbbi nyilatkozatából
kiderült, a költségeknek alig felét fedezte. A részvénytársaság azonban, ennek
a költségvetésnek és a hozzá csatolt kiviteli terveknek alapján mégis
megalakult és a munkálatokat is megkezdte; a tervek szerint a P. hossza 73 km.,
felső tükrének szélessége a hegyekben (a legmagasabb 102 m.) 28 m., a síkon 50
m. lett volna, mélysége pedig az Atlanti-oceán bejáratánál 8,5 m., a
Csöndes-tengeri torkolatánál 10,5 m. és befutására 6 óra volt volna szükséges.
A P. kiindulási pontja Colon volt, honnan 10 km.-nyire, Gabun mellett a Rio Chagreshez
ért volna, és ennek vizét fölhasználva Obispóig (Colontól 46 km.), onnan a
hasonló nevü folyóban haladt volna 7 km.-t, s azután áttörve a Cordillerák
vizmedencéjét, a Rio Grande völgyében szakadt volna a Panama-öbölbe. Nemsokára
kitünt, hogy a befizetett részvénytőke nem elég egy szintes csatorna
kiépítésére, s ekkor elhatározták, hogy zsilipes csatornát építenek. A munkások
sokat szenvedtek a gyilkos klima miatt és számosan haltak el a járványos
lázban; a Rio Chagres bő vizének levezetésére pedig nagy költséggel hosszu
csatornákat kellett építeni, ugy hogy 1888. már 1400 millió frankot adtak ki s
a csatornának alig egyharmada volt kész, és ebből is csak a colon-gabuni (10
km.) részlet volt hajózható. Ekkor már azért sem lehetett a dolgok állását eltitkolni,
mert Lessepsnek új tőkékre volt szüksége s a vállalat, miután az 1888 decemberi
szelvényeket nem birta beváltani, csődbe került. Brunet, a tömeggondnok (1890
jun.) ugyan kieszközölt egy bizottsági jelentést, mely a zsilipes csatorna
folytatását ajánlotta és a 7-8 évig tartó építkezések költségeit 900 millió
frankban állapította meg, Wyse pedig új szerződésre lépett Columbia állammal,
mely szerint az 1889-ig engedélyezett építési határidő 1903-ig
meghosszabbíttatott, de az új részvénytársaság megalakítása, illetőleg a
szükséges tőke előteremtése nem sikerült. (A Panama-társulat bukásának
következményeit, Franciaország, VII. köt., 569, 571. old.) A P. építkezési
el vannak hanyagolva és pusztulásnak indultak s a vállalat valószinüleg csak
akkor fog ismét lábra kapni, ha az épülőfélben levő Nicaragua-csatorna
a forgalom követelményeinek megnyitása után meg nem felelne. V. ö. Polakovsky,
Panama-oder Nicaraguakanal? (Lipcse 1885); Petermann-féle Mitteilungen (1885.
évf.); Lesseps, Le Canal de Panama etc. (a londoni Geographical Society 1888
évf.)
Forrás: Pallas Nagylexikon
Kapcsolódás