Péter

több főur az Árpádok korában: 1. P. comes Salamon király idejében, 1067 táján alapította a zastyi apátságot, melynek részére 6 vármegyében 23 kisebb-nagyobb birtokot ajándékozott. Alkalmasint az Abák nemzetségéből származott. Alkalmasint az Abák nemzetségéből származott. 1074 febr. 26. a kemeji csatában mint Géza vezér vitéze, párbajra szólította Salamon király vitézeit; ezek közül Bátor Após állt ki s egy lándsadöféssel földre terítette őt, mire Géza serege csakhamar megszaladt. - 2. P. pannonhalmi apát volt akkor, mikor Kálmán király és Bouillon Gottfried Pannonhalmán 1096. személyesen találkozott. P. kivitte, hogy II. Paschalis pápa 1103. a monostort megerősítette minden jogában és birtokában. A monostortól ugyanis maga Kálmán király elvette a győri halászat jogát s az apátnak a nyitrai főispánnal és a veszprémi püspökkel is voltak határvillongásai. - 3. P. erdélyi püspök volt II. (vak) Béla idejében. A király 1134. gazdag ajándékokkal őt küldte Lothár császárhoz Magdeburgba s rábirta őt, hogy a lengyel királyt, mint hűbéresét, a magyarok és csehek ellen való háboruskodástól eltiltsa. A császár gazdagon megajándékozva bocsátotta vissza. - 4. P. pécsváradi apát, Turul comes fia, kieszközölte, hogy Géza király 1158. Bácsban az apátság elégett kiváltságos levelei s ruhái helyett újakat adott, az egyházat pedig fölépítette. - 5. P. pannonhali apát 1189. III. Kelemen pápával megerősítette monostora régi kiváltságait. 1190. Spalato érsekévé választották. - 6. P., Petur, v. Pethur, Görbe (Gurwey) fia, kinek atyjáról nevezhetik a biharvármegyei Görbedet, 1213-ban Simon úrral, Bánk vejével, összeesküdött Gertrud királyné ellen, kit ők ketten öltek meg. A Halicsból hazatérő II. András őt halálra itéltette s az ellentálló főurat karóba húzatta. IV. Béla 1237. a tőle elvett birtokokból alapította a bélakúti apátságot. 7. P. 1202-4. kancellár, utóbb győri püspök; II. András idejében gyakran járt követségben s Jolán királynét, II: András menyasszonyát, Konstantinápolyból 1215. ő hozta be Magyarországba. 1217. részt vett a keresztes hadjáratban, előbb azonban kieszközölte a királynál, hogy minden jószágában s kiváltságában megerősítse a vasvári prépostságot és káptalant. A püspököt a király a rábaközi Szovát faluval jutalmazta. - 8. P. veszprémi püspök volt IV. Béla idejében. 1258. több vám- és tizedszedőt maga a püspök vett föl a hadakozó jobbágyok sorába. - 9. P. rajki prépost 1274. lett veszprémi püspök, sőt 1276 végén az esztergomi káptalan érsekké is megválasztotta. Miklós alkancellárral és gyulafehérvári préposttal, a király jelöltjével szemben, Pál veszprémi prépost és esztergomi kanonok III. Miklós pápánál sürgette is megerősíttetését, de a pápa, kinek P. ellen különben semmi kifogása sem volt, a körülményekre való tekintettel egyiket sem erősítette meg, hanem 1279 jun. 13. Lodomér váradi püspököt nevezte ki esztergomi érsekké. Maga a király már 1276. azzal igyekezett kárpótolni P.-t, hogy kiváló érdemeit tekintve, újra megerősítette a veszprémi püspököt a királyné megkoronáztatásának s kancelláriája vezetésének jogában, ami 500 márka fizetéssel volt egybekapcsolva. Megszerezte P. azt a jogot is, hogy a tihanyi apátot a veszprémi püspök nevezze ki. Meghalt 1288.

Forrás: Pallas Nagylexikon