Pizarro

Ferenc, Peru fölfedezője és meghódítója, szül. Trujillóban 1478., megh. 1541 jun. 26. Ifju éveiben disznópásztor volt, majd katona lett, aztán egy csomó zsákmányszomjas kalandorral Amerikába ment szerencsét próbálni. Tanulatlan durva férfi volt, de tele bátorsággal, kitartással és vasakarattal. Végig harcolta a cubai és hispanioliai (1510) háborukat, aztán követte Hojedát a Darien-öbölbe, majd Balboát a Panama-szoroson keresztül a Déli-tengerbe, de ezek a vállalkozásai nem igen jártak sikerrel. Hernando de Luquevel és Diego de Almagróval, a déli partvidék meg a Cordillerák mögötti aranyország fölfedezésére; 1524-25. és 1526-27. két fölfedezési utat tett, melyek alkalmával Peru és Ecuador partjait átkutatta. Mivel Panama helytartója vonakodott őt az expodicióhoz szükséges eszközökkel és költséggel fölszerelni, P. visszament Spanyolországba, hol sikerült kieszközölnie, hogy a kormány 1529 jul. 26. kinevezte Peru helytartójává és főparancsnokává. Ezután P. 1530 jan. 180 emberrel hajóra szállt Peru meghódítására, s midőn csapatai még 100 kalandorral erősödtek, 1532. a Taugarara völgyében tábort ütött s a San Miguel de Piura várost alapította; még ugyanazon év szept. a tartomány belsejébe hatolt s mivel Peru két inkája, Atahualpa és Huascar egymással viszálykodtak, P. a cajamarcai vérfüdő után az elsőt elfogatta s bár a fogoly fejedelem a kivánt roppant váltságdíjat lefizette, 1533 aug. 29. mégis megfojtatta s azután máglyán elégettette. Ezután bevonult Cuzcóba, birtokba vette egész Perut, melynek új fővárost alapított (Limát), s a tartományt, a perui benszülöttek folytonos lázongása közben is ügyesen és vasmarokkal kormányozta. 1538. legyőzte vetélytársát, Almagrót is, akit kivégeztetett, de később ugyanennek barátai P.-t is meggyilkolták. Testvérei közül P. Gonzalo 1544. Peu helytartója lett, de 1548. mint lázadót kivégezték. Csak P. Hernando révén, ki P. egyik leányát vette nőül, élt és maradt fönn Spanyolországban a P.-család, melynek egyik utódját IV. Fülöp Maques de la conquista címmel ruházta föl. V. ö. Prescott, Geschichte d. Eroberung Perus (Lipcse 1848); Helps, Life of P. (London 1869).

Forrás: Pallas Nagylexikon