Poisson
(ejtsd; poaszon) Simond Dénes, franca matematikus és
fizikus, szül. Pithiviersben 1781 jun. 21., megh. Párisban 1840 ápr. 25.
Tanulmányait Fontainebleauban az École Centraleban kezdte, 1798. a műegyetemre
ment, hol Lagrange és Laplace tanítványa volt, kik nagy tehetségét csakhamar
felismerték. 1802. az analizis és mekanika tanára lett, később pedig examinátori
hivatalt töltött be. Ezenkivül a Bureau des longitudesban is volt hivatala, és
a párisi egyetemre is meghivták, hol az elméleti mekanikát adta elő. Napoleon
bukása után nagy politikai kitüntetésekben részesült; nevezetesen: bárói, majd
pedig 1837. pairi rangra emeltetett. Munkássága nagyon sokoldalu; fő
jellemvonása, hogy tisztán elméleti térre vonatkozik. A matematika terén igen
fontosak ama munkálatai, melyek a variáció-, továbbá a valószinüségszámításra
vonatkoznak. Kiváló érdeklődéssel viseltetett a csillagászat problemái iránt.
Sokat foglalkozott a csillag-nap változatlanságával, a Hold librációjával, de
főkép a Holdnak a Föld körüli mozgását tanulmányozta. Volt tanárának,
Lagrangenak vizsgálódását is nagy érdeklődéssel kisérte, és nem egyben tovább
fejlesztette. A fizika különösen mekanikai, hidrosztatikai és hőtani problemák
megoldását köszöni neki; nevezetesek a hajcsövességre vonatkozó nézetei,
amennyiben Laplaceéitól elütőek. Foglalkozott az elektromossággal és
mágnesességgel is. Irodalmi munkássága rendkivül nagy; legelső értekezését még
mint a műegyetem hallgatója irta. Nagyobb művet csak egyet irt, melynek címe a
következő: Traité de mécanique (Páris 1811, 2 köt.).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|