Polgár
1. Mihály, ref. püspök, szül. Török-Szent-Miklóson 1782 dec.
24., megh. Kecskeméten 1854 máj. 9. Szülővárosa népiskoláinak végzése után
1795-től a debreceni főiskolában folytatta tanulmányait, melyeket 1806.
befejezve, ez évben kollégiumi köztanító, 1808. pedig szenior lett. A következő
évben külföldre ment s miután a göttingai egyetemen másfél évig időzött, egyes
német és holland egyetemek meglátogatásával félévet töltött. Hazájába
visszatérte után 1812-től Hódmező-Vásárhelyen, 1819-től Kecskeméten lelkészkedett.
A dunamelléki egyházkerület még kecskeméti működése első évében tanácsbiróvá és
aljegyzővé választotta, mig 1827. a kecskeméti egyházmegye tette esperesévé.
1836. egyházkerületi főjegyző, 1846. hosszas viszálykodás után püspök lett.
Irodalmi téren is működött, ebbeli munkásságának termékei egy halotti éneken,
József nádor emlékére tartott gyászbeszédén és egy kátén (Rövid útmutatás a
kerestény vallás előadására) kivül többnyire egyháztörténelmi dolgozatok;
közülök jelentékenyebbek: A dunamelléki ref. egyházi kerület rövid históriája
(Egyházi almanach 1836); A magyarhoni helv. vallástételt követők Budán 1791.
tartott nemzeti zsinatjok rövid históriája (Egyházi almanach 1842); A
kecskeméti ref. elklézsia rövid históriája (Kecskeméti Prot. Közlöny 1858). Fordított
munkája is van: az Áhítatosság óráinak egy része.
2. P. Mihály (ifj.), az előbbinek fia, szül.
Hódmező-Vásárhelyen 1814., megh. Budapesten 1874 aug. 24-én. 1835. Pesten volt
jurátus, 1837. ügyvédi oklevelet nyert s ez idő óta a pesti ügyvédi karnak
egyik ismert tagja s 1867 óta a budapesti ügyvéd-egyesületnek pénztárnoka volt.
Munkásságának nagyobb részét a hazai református egyháztestületek ügyeinek
szentelte. 1847. a dunamelléki egyházkerület főjegyzővé, 1849. egyszersmind
ügyésszé is, 1848. az öt református egyházkerület ágenssé választotta.
Különösen sokat tett a dunamelléki kerület zavart anyagi ügyeinek
rendbehozására. Ezen kerület jegyzőkönyveit és névtárait 1860-74. ő adta ki, ő
rendezte sajtó alá az Egyházi törvények (Canones ecclesiastici 1864) és Az
egyházat és lelkészei hivatalos teendőit illető országos törvények kivonata
címü műveket.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|