Polinéziaiak

a csendes-oceáni szigeteken az a világosabb bőrü népfaja, mely a Szamoa és Tonga szigetektől Ny-ra, K-en a Húsvét-szigetekig, aztán a Havai-szigetektől É-ra, D-en Uj-Zélandig terjedő szigetterületeken lakik. Egyképen különböznek szomszédaiktól; a világosabb szinü mikronéziaiaktól és a sötétebb bőrü melanéziaiaktól, s Ny. felől (valószinüleg a Molukki-szigetekről) vándoroltak be, magukkal hozva mint házi állatot a disznót, a kutyát és a tyúkot. Azóta keresztezték egymást a szomszédos fajokkal és valószinüleg a D.-amerikaiakkal is vegyültek. Szinük világos sárga és vörös-barna közt váltakozik; a nők fekete, hullámosan göndör vagy sima haja gyakran igen hosszura nő, de vannak köztük vörös hajuak és igen világos testszinüek is. Növésük magas, testalkatuk izmos és erőteljes, hízásra hajlandó; orruk széles, ajkuk erősen duzzadt, koponyájuk alkata brachikefal. Műveltségi fokuk magas, kultáruális képességeik fejlettek, most már csaknem a modern civilizáció magaslatára emelkedtek, s tipusuk is legjobban megközelíti az európait. A száz év előtt még sok százezerre menő népfaj gyorsan fogy és kihaló félben van. L. Ausztráliai népfajok szines képmellékletét (II. köt. 352. old.) és Malájok.

Forrás: Pallas Nagylexikon