Postai bélyegző

a postai küldemények és okmányok különféle megjelölésére szolgáló eszköz. Igy az «Indítás után» bélyegzőt rányomják azon levelezésre, amely naponta csak egy postaindítással rendelkező hivataloknál, közvetlenül a posta elindítása után került feladásra, hogy címzett a késedelem okáról tájékozást nyerjen. A külföldre szóló vagy onnan érkező levelezést, melyért porto jár, «T» bélyegzővel látják el (taxe a payer) stb. Legfontosabba postai hely- és kelt-bélyegző, melynek kettős célja van, egyrészt megsemmisíteni, azaz használhatatlanná tenni a bérmentesítésre szolgált postai frankojegyeket, mert a fekete olajfesték azokból nehezen távolítható el, másrészt megállapítani és láthatóvá tenni a postai küldemények (okmányok) feladásának, érkezésének v. egyéb kezelésének helyét és idejét, aminek fontos nyilvántartó és ellenőrző becse van, ugy a közönségre, mint a belszolgálatra nézve. E bélyegzőket rendesen acélba vésik; köriratuk a postahivatal neve, azon belül az évszám, a hó és a nap, nagy hivataloknál ezenfelül a napszak (É=éjjel, N=nappal) és az óra, esetleg a kezelési osztály megjelölése. A feladás bélyegzőjét a címlapon, az érkezését a hátlapon alkalmazzák, kivéve a nyilt levelezőlapokon, ahol az utóbbi a címlapra kerül. Hirlapjeggyel bérmentesített hirlapokat csak az érkezéskor bélyegzik le időmegtakarítás kedvéért, mert a feladás helye és ideje ezeknél amugy is ismeretes. A bélyegzés a milliókra menő levelezésnél igen jelentékeny munkát és időt kiván és azért már régóta kisérleteznek bélyegző gépekkel; legjobbak eddigelé az amerikai bélyegző gépek, amelyek egyenlő vagy legalább hasonló formáju levelezésből óránkint 60 000 darabot lebélyegeznek, mig a leggyorsabb kezü ember ennek legfeljebb ötödrészét végzi. Nálunk a közönség még mindig olyan sokféle alaku borítékot használ és a levéljegyeket is olyan rendszertelenül alkalmazza, hogy bélyegző gép sikerrel nem alkalmazható, pedig számbavehető időnyereséggel.

Forrás: Pallas Nagylexikon