Processus juris

a. m. jogbeli perek. A régi magyar jogban lényeges különbség volt a P. és a processus ex usu a. m. birtokperek között; amazokban jog-, emezekben csak birtokkérdés volt a vita tárgya. A jogperekben kizárólag a királyi tábla mint első foku biróság hatásköréhez tartoztak s azért azokat táblai pereknek (processus tabulares) is nevezték, mig a birtokperekben mint első foku biróságok a kerületi táblák s a vármegyei törvényszékek jártak el. Az eljárás különösen a jogperekben volt részletesen szabályozva és sokkal ünnepélyesebb volt mint a birtokperekben. Jogperek voltak különösen: 1. A gyökeres jogbeli perek (processus ex jure radicali), melyekben eredeti adománylevelekkel v. hason erejü okiratokkal kellett a tulajdonjogot bizonyítani. 2. Az iktatás ellenmondására vonatkozó perek, igy jelesül: P. ad dandam és megfordítva ad recipiendam contradictionis rationem. 3. Háramlási esetekben a P. ex defectu seminis; P. e nota infidelitatis és a P. e contracta. 4. Az örökvallás felbontására irányuló perek, jelesül: P. ex praejudicio; P. ex neglecta praemonitione; P. ex non observata admonitione. 5. A nemesi jószágokkal összekötött kisebb királyi haszonvételekre vonatkozó perek. 6. Arányosítási, határi és tizedi jogperek (P. proportionalis, P. metalis, P. decimalis ex jure).

Forrás: Pallas Nagylexikon