Pulai

János (néhol Pullyainak irják), Pálffy János gr. táborszernagynak és horvát-tótországi bánnak titkára volt. Ennek, valamint Károlyi Sándornak megbizásából megirta a szatmári béke (1711 máj. 1.) történetét latin nyelven. 1718. ura nejének szül. Czobor Teréz grófnőnek kivánságára magyarra fordította a Szathmári békesség-et. Közli benne a békeokmányokat, a munkácsi vár föladásának föltételeit, a békealkudozások során II. Rákóczi Ferenc, Károlyi és Pálffy között váltott levelek kivonatát, a közben fölmerült lényegesebb mozzanatokat stb. E munka, melyrők Károlyi Sándor is több ízben megemlékezik Önéletirásában, elsőrangu forrás a szatmári békét illetőleg, noha P. szövegei gyakran nélkülözik a hűséget és a teljességet. (V. ö. Thaly Kálmán idevágó cikkeit: Századok, 1887, 465. old. és Hadtörténeti Közlemények, 1891).

Forrás: Pallas Nagylexikon