Rákfélék

(Crustadea) az ízeltlábuakállatkörének első osztálya alulról számítva. A testtakaró kitinanyagból áll,amelybe azonban igen sokszor mészsók rakódnak le s igy keményebb páncélláválik. Testgyűrüik közül a fejnek és a tornak megfelelők a leggyakrabbanfejtorrá nőttek össze, mig a potrohnak gyűrüi legtöbbször önállóak; de az ismegtörténhetik, hogy a gyűrük valamennyien egybeolvadtak (Rhizocephalida). Avégtagok eredetileg mindannyian széles, levélforma úszólábak, de rendkivülmódosulásokon mennek át. Mindenik testgyűrühöz egy-egy lábpár tartozik. A fejenlévő két első pár a csápokat alkotja s csak ritkább esetekben szolgálhelyváltoztató vagy kapaszkodó szervül, rendesen a tapintásnak és szaglásnakszékhelye és hosszu, bajuszforma, több ízből összetett. A következő végtagpárokszájszervekké módosultak s közöttük rágókat (mandibulae), 1-2 pár állkapcsot(maxillae) és 1-3 pár állkapcsi lábat (peres maxillares) különböztetünk meg,ezek azonban a még nagyon fiatal lárváknál mint helyváltoztató szervek működneks csak lassankint lépnek a száj szolgálatába. Idegrendszerük agydúcpárból,garatgyűrüből, garat alatti dúcpárból és hasdúcláncolatból áll. A szemek csakritkán hiányzanak. Az alsóbb rendüek szemei meglehetős egyszerüek, mig amagasabb rendüeké összetettek és igen gyakran mozgatható kocsányon ülnek. Ahallás szervét különböző szerkezetü szőrök alkotják s a test minden tájánemelkedhetnek, egyes esetekben hallóhólyaggal állanak összeköttetésben. Acsápok egyes, sajátságosan módosult és idegekkel közlekedő sörtéi a szaglás,ízlés és tapintás végkészülékei gyanánt szerepelnek. Bélcsatornájuk legtöbbszöregyszerü szerkezetü. A táplálékot v. megrágják rágóik, állkapcsaik és állábaiksegélyével vagy pedig beszívják. Egyeseknek u. n. rágó gyomruk is van, amely atáplálékot apróra őrli. Lélekzésük vagy a test egész felületével v.kopoltyukkal történik. Vérük legtöbbször szintelen, igen ritkán kékes vagypiros szinü, de vérsejtjeik mindig szintelenek. Az alsóbb rendüeknek szivüksokszor nincs (Ostracoda, Cyclops), legtöbb esetben azonban szivet találunk,amely mindig a bélcsatorna fölött a hátoldalon fekszik. Kiválasztó szervekgyanánt valószinüleg a csáp- és héjmirigyek szolgálnak. A kacslábu rákok s azArgulus kivételével mindannyian vált ivaruak. A himek rendesen kisebbek anőstényeknél s még abban is különböznek, hogy legtöbbször ölelő szerveik vannak(Copepoda stb.). A nőstények petéiket leggyakrabban potrohukon magukkal cipelika fiatalok kifejlődéséig, sőt egyeseknek költőüregeik vannak (Cladocera). Alárvák a kifejlettektől nagyon különböznek, az alsóbb rendüeké u. n. nauplius-,a magasabbaké zoëa-lárvák s ezek többszöri vedlés után válnak lassanként aszülőkhöz hasonlókká. A kacslábu rákoknál visszás átalakulást ismerünk. Csaknemvalamennyien állati anyagokkal táplálkoznak, de vannak mindenevők és élősködőkis. Legnagyobb részük tengeri, kevesebben vannak az édesviziek s csak néhány aszárazföldi. Egyesek majdnem óriások, mások ellenben mikroszkópi kicsinységüek.A nagyobbaknak húsát eszik, a parányiak természetes haltáplálékul szolgálnak. Akihaltak mind a magasabb rendüek közül valók. A Trilobitákat újabban különosztálynak tekintik. Az egész földön el vannak terjedve és számuk pár ezerfajra tehető. A forró öv alatt számuk nagyobb, mint a mérsékeltben.

[ÁBRA] Apus. Term. nagys.

[ÁBRA] Ászka (Oniscus scaber).2/1.

[ÁBRA] Közönséges kacsalábu rák Lepasanatifera)kőhöz nőve. Term. nagys.

[ÁBRA] Széles rák (Cancer pagurus).1/3.

[ÁBRA] Bolhakandics (Gammarus pulex).2/1.

[ÁBRA] Vizi bolha (Daphnia). Erősen nagyitva.

[ÁBRA] Cyclops Erősen nagyítva.

[ÁBRA] Cettetü (Cyamus ceti).4/1

[ÁBRA] Sáskarák (Squilla mantis).3/4.

[ÁBRA] Folyami rák (Astacus fluviatilis).3/4.

[ÁBRA] Argulus foliacelus. 10/1.

[ÁBRA] Molukki rák (Limulus moluccanus).1/3.

Általában három osztályba és 12 rendbe osztatnak.

I. alosztály.

Etomostraca, két csáppárral, tág korlátok között ingadozószámu testgyűrükkel és végtagpárokkal.

1. rend. Cirripedia, kacslábu rákok, helyhez kötött,leggyakrabban meszes köpenytől takart testtel; csenevész csápokkal; két párállkapoccsal és leggyakrabban 6 lábpárral; himnősek.

2. rend. Copepoda, evezőlábu rákok, szabadon úszó vagyélősködő fajokkal; egy pár állkapoccsal; 2 pár állkapcsi lábbal; 4-5 pár kétáguevezőlábbal.

3. rend. Ostracoda, kagylós rákok, két pár állkapoccsal 2-3lábpárral; meszes kagylóhéjakkal.

4 rend. Phyllopoda, levéllábu rákok. egy állkapocspárral 4-6s több levélforma, lapított evezőlábbal.

II. alosztály.

Malacostraca, két csáppárral; 20-21 lábpárral; 19testgyűrüvel.

5. rend. Isopoda, egyforma lábuak (ászkarákok), szélestesttel; lábaikon kopoltyufüggelékekkel.

6. rend. Amphipoda, bolharákok, oldalt összenyomott testtel;megnyult potrohhal; 3 pár evezőlábbal; 3 pár ugrólábbal.

7. rend. Nebaliae, 21 testgyűrüvel, a négy utolsókivételével a többi kagylóba zárt; 8 gyűrüs és 6 lábpáras potrohhal; állkapcsilábak nélkül.

8. rend. Cumacea, kocsánytalan szemmel; 4-5 szabadtorgyűrüvel; 2 pár állkapcsi lábbal; 6 pár fejtorlábbal.

9. rend. Stomatopoda, szájlábuak, kocsányos szemmel; 3szabad torszelvénnyel; 5 pár állkapcsi lábbal; 3 pár torlábbal.

10. rend. Podophthalmata, kocsányos szemüek, kocsányosszemmel; 3 pár állkapcsi lábpárral; 5 pár fejtorlábbal.

III. alosztály.

Gigantostraca, óriás rákok, a száj előtt csáprágóval.

11. rend. Merostomata, 5 pár fejtorlábbal, potrohlábaknélkül.

12. rend. Xiphosura, tőrfarku rákok, 6 pár fejtorlábbal, 5pár potrohlábbal.

Forrás: Pallas Nagylexikon