Ramus

Péter (Pierre de la Ramée), francia filozofus, szül. Cuthban(Soissons mellett) 1515-ben, megh. mint a Bertalan-éj áldozata 1572 aug. 24.Nemes, de elszegényedett családból származott. Mint szolgagyerek lépett be anavarrai Collegebe és igy talál alkalmat a tanulásra. 1543. két művel lépettföl: egy dialektikával s egy Aristoteles ellen irott vitaművel, melyek nagyüldözéseket vontak fejére. Az egyetem azonnal kieszközölte, hogy műveit elnyomják,és vádolta, hogy rontja az ifjuságot. A választott biróság, mely előttvédelmeznie kellett magát, elitélte, a két könyvet konfiskálták és I. Ferenceltiltotta a filozofia tanításától. II. Henrik király alatt 1551. különtanszéket kapott a College de Franceon. De mikor 1561. a kálvinizmushoz hajoltés a királyi türelmi rendelet megjelenése után nyiltan átlépett, ellenségeikerekedtek felül. Már 1562. meg kellett szöknie Párisból, és csak az amboiseibékekötés után (1563) tért vissza Párisba. De most sem volt nyugta. Előbbiellenségeihez újak csatlakoztak, főleg a matematika tanára Charpentier, kitszemélyesen megsértett, dühöngött ellene és élete sokszor veszélyben forgott.Midőn a második polgári háboru kiütött, R. ismét menekült Németországba, aholnagy tisztelettel, mint a francia Platont (Gallicus Plato) fogadták ésünnepelték. Két évig maradt ott és Svájcban; Heidelbergában, Genfben ésLausanneban nyilvánosan tanított. 1570-ben ismét Párisban találjuk irodalmimunkákkal foglalkozva; a Bertalan-éjen (l. o.) ölték meg valószinüleg azemlített Charpentier által bérelt orgyilkosok. Legfőbb törekvése a logikareformjára irányult; ő volt egyike az elsőknek, kik Aristoteles tekintélyeellen küzdöttek, ennyiben megelőzője Baconnak és Descartesnak; pozitivalkotásai ezen a téren nem maradandó értéküek, mégis elismerendő, hogy a logikatanulmányát egyszerüsítette s megelevenítette, s hogy a logika reformjánakeszméjét nagy erővel kitűzte. Jelentőségéről tanuságot tesz az a nagy hatás,melyet egész Európára gyakorolt. Magyarországon a protestánsok közt számos hiveakadt; Apáczai Cseri János és R. és Descartes tanítványának vallja magát; R.röviddel halála előtt meghivást kapott Erdélybe; a legkiválóbb filozofusok,főleg protestánsok őt követték (ramisták). Nagyon sokat irt, leginkábbtankönyveket, latin, görög, francia, nyelvtant, retorikát, dialektikát,fizikát, matematikát, geometriát (Scholae mathematicae, 1569), melyekévtizedeken át használatban voltak. V. ö. Waddington, Pierre de la Ramée (Páris1855); Desmaze, P. R. (1864); Lobstein, Petrus R. als Theolog (Strassburg1878).

Forrás: Pallas Nagylexikon