Rodez

azelőtt Rhodez, az ugyanily nevü járás, püspökség és Aveyron département székhelye Aveyron francia départementban, az Aveyrou és vasút mellett, (1891) 16 122 lak., gyapjufonással, jelentékeny posztógyártással, különösen a katonaság számára, szalmakalapkészítéssel; különféle iskolákon kivül siketnéma-intézettel, természetrajzi és képgyüjteménnyel az igazságügyi palotában, nyilvános könyvtárral (30 000 kötet), természettudományi és szépirodalmi társulattal. Az egészséges fekvésü város legkiválóbb épületei: az 1277. megkezdett és 1535. befejezett gót székesegyház XVI. sz.-beli faragványokkal, VI. sz.-beli oltárral, XIV. sz.-beli Szűz-Mária-szoborral és egy 77 m. magas 1510-26. Salvaing tervei szerint épített toronnyal; továbbá a Hôtel d"Armagnac, 3 szobor ékesíti a várost: Paris Affre érseké, Monteil Alexisé és Samsoné. R. már a rómaiak idejében tekintélyes város volt. A IV. sz. óta püspökség. IV. Henrik végleg a francia korona birtokaihoz csatolta és ekkor Rouergue valóságos fővárosává lett. V. ö. Affre, Letters sur l"histoire de R. (1874); Bonnal, Comté et comtes de R. (1885).

Forrás: Pallas Nagylexikon