Saint-Germain-en-Laye

(ejtsd: szen zsermen an lé), város Seine-et-Oise francia départementban, 19 km.-nyire Páristól, a Szajna bal partján, vasút mellett, (1891) 14 262 lak., tapéta-, sál-, gyapjuáru-, lakkozott bőr- és faiencekészítéssel, nagy faiskolával.
Az egészséges és kies vidéke miatt párisiaktól és angoloktól sűrün látogatott városnak legszebb épülete az egykori királyi kastély, amelyet I. Ferenc műépítőjének Du Cerceaunak rajzai alapján újabban reatauráltak, miután a nagy francia forradalom alatt kaszárnyául és I. Napoleon alatt lovastiszti iskolául szolgált. Benne jelenleg régiséggyüjteményt őriznek; előtte áll Thiers szobra Merciétől.
A városházán őrzik a könyv- és képgyüjteményt. Egy domb lejtőjén látható IV. Henrik pavillonja, a IV. Henrik azon új kastélyának maradványa, amely XIV. lajosig, aki székhelyét Versaillesba tette át, királyi lakóhely volt és azután 12 éven át II. Jakab angol király lakott benne. Ezen pavillonhoz csatlakozik É. felől a 2,4 km. hosszu és 35 m. széles terrasz, amelyről gyönyörü kilátás nyilik a Szajna mentére. A várostól É-ra terül el a 4400 ha.-nyi területet borító pompás S.-i erdő, amelyben az Osztrák Anna által épített nyaraló (Les Loges) látható, ennek közelében tartják évenkint szeptember elején a búcsut (La Fete des Loges). S. már a középkorban erődített királyi kastély volt, amelyből máig is fennmaradt a szt. Lajostól épített kápolna.
A kastélyt az angol-francia háboruban feldúlták, de V. Károly azt újra felépítette, I. Ferenc pedig a mostanit állíttatta föl. 1570. itt kötöttek a hugenottáknak kedvező békét. Az 1679 jun. 29-iki S.-i egyesség a nagy választó-fejedelmet arra kényszerítette, hogy a svéd Pomerániában megejtett foglalásairól mondjon le. V. ö. Lacombe, Le chateau de S. (Páris 1868); S. et les communes voisines. Guide indicateur (1889).

Forrás: Pallas Nagylexikon