Sajtolás

(borászat), a borkészítés legfontosabb eszköze a célnak megfelelő szerkezetü sajtó (l. o.) vagy prés. Bárminő sajtót válasszunk is, ügyeljünk arra, hogy az kis helyet foglaljon el, egyszerü és erős szerkezetü legyen, könnyen legyen kezelhető, s lehetőleg nagy nyomást gyakoroljon. A nyomás egyenletes hatásu legyen, a préskosarat könnyen lehessen megtölteni és kiüríteni s a kosár se túlságos magas, sem túlságos széles ne legyen. A törkölyt egyenletesen kell elosztani a kosárba, s a nyomást lassan kezdjük, hogy a mustnak legyen ideje kifolyni, s ha a mustfolyás megszünik, újból fokozzuk a nyomást. Végül a törkölyt fellazítva és széttépve mindannyiszor újra préseljük, mig csak must szorítható ki belőle. Az utoljára kifolyó must (présmust) rendszerint kevesebb cukrot és több savat tartalmaz, mint a szinmust, mely az összezúzott szőllőből a préselés előtt nyeretett.

A fa is kellő kezelés mellett bizonyos mértékben sajtolási célokra fölhasználható. igen nagy nyomás mellett a fát bütüjéről sajtolva, azt hosszusága irányában tetemes mértékben összenyomhatni, és ha a nyomó készülékbe ilyenkor valamely domboru ékítménynek negativját (odor) beleillesztjük, a fán az ékítményt nyerjük. Az ily módon készült reliefékítmények (mesterséges faragvány) készítésénél néha 100 levegőnyomást alkalmazunk hidraulikus sajtók útján. Ha vékonyabb falemezeket (funérokat) bizonyos viztartalom mellett 35-140 °C.-ra fölhevített fémhengerek között nagyobb nyomás alatt lassan átvonunk, akkor a fa képlékennyé válik és anyagának egy része az egyik hengerben levő odormélyedéseket kitölti, egyszóval a hengerbe vésett homoru ékítmény a fán domboru ékítmény alakjában tünik föl. Kereskedelmi olcsóbb butorokra és épületmunkákra ezek a sajtolt faragványok jók, de művészi becsesség hiján mint gyári cikkek művészi butorokon nem használható, bármily szépek is gyakran.

Forrás: Pallas Nagylexikon