Salvador

(Republica del Salvador), a középamerikai köztársaságok legkisebbje és legnépesebbike a Nagy-oceán, illetőleg a Fonseca-öböl, Honduras és Guatemala, nagyobbára mesterséges határok közt, 21 070 km² ter., (1892) 780 426 egy km²-re 37 lak. Felület. A 320 km. hosszu partokba benyulik a nagy Fonseca-öböl, tovább Ny-ra a Jiquilisco nevü laguna és a Puerto de la Concordia. A partok a Fonseca körül meredekek, éppen igy a Libertad és Acajutla közt fekvő ugynevezett Balzsamparton. Legalacsonyabbak a Lempa-torkolat körül. Az egész ország a Nagy-oceán felé alacsonyodó lejtő. Az É-i részen emelkedő magasabb hegyek lábánál KNy-i irányban körülbelül 50 km.-nyi szélességben átlag 600 m. magas fensík húzódik el; ennek D-i szélén számos vulkán emelkedik és a part ismét alacsony. Guatemalától K-re a fő hegytömeg a Matapan (1500 m.), amelytől K-re a Madre del Volcan néven 9 hegycsúcs 1700-2000 m. magasra emelkedik; ettől K-re van az Izalco működő vulkán, amely csak 1770. keletkezett és ez idő óta jelentékenyen növekedett. A köztársaságnak csaknem közepén van az Ilopango-tótól ÉK-re a Cojutepeque nevü 1035 m. magas vulkán és mellette a San Vicente (2400 m.), S. legmagasabb hegycsúcsa. A Lempa K-i partján túl vannak S.-nak azon vulkánjai, amelyek a történelmi időkben a legtöbb lávát szórták ki; ilyenek a Jucuapa, az Usulutan és a 3 km. kerületü kráteres San Miguel. A Fonseca-öböl mellett van végre S.-nak legkeletibb fekvésü vulkánja, a Conchaqua (1236 m.). A vulkánok működése csaknem állandó és a tényleg működő vulkánok száma 16. Vizei. S. fő folyója a 300 km. hosszu Lempa, amely mintegy 160 km. hosszuságban hajózható; számos mellékvize közül a kiválóbbak: a Guija-tóból kifolyó Descuina, a Santa Ana, Tamalasco, a Tonola stb. A Lempán kivül a nagyobb folyók a San Miguel, a Jiboa és a Paza. A Guija és Ilopango és a Camalotal a legnagyobb tavak. Az országhoz tartozó szigetek jelentékenyebbjei a Punta de Zacate, a Martin Perez és Marguerita. Az éghajlat különbségei a magasságtól függnek. A tenger mellett a meleg a legnagyobb, de az éghajlat egészségtelen. A száraz évszak novembertől áprilisig, az esős májustól októberig tart. A legnagyobb zivatarok juliusban és augusztusban vannak; legtartósabbak az esők szeptemberben és októberban; akkor az utak járhatatlanokká lesznek és a közlekedés fennakad. A partok közelében a hajózásra nézve veszélyesek a terrales nevü változó szelek. Termékek. Az erdőkben számos a festőanyagot nyujtó és egyéb értékes fa. A talaj, különösen a vulkánok melletti völgyekben, igen termékeny; a fő termékek az indigó, cukornád, kákaó, dohány, kávé és kevés gabona. Az ásványország szolgáltat aranyat, ezüstöt, rezet, vasat, ólmot és kénesőt; a művelés alatt álló bányák száma mintegy 180; a legtöbb Gotera vagyis Morazan departamentóban van. Az állattenyésztés nem jelentékeny. Az ipar csaknem kizárólag cukorfinomítással, az indigó feldolgozásával és a gabona őrlésével foglalkozik, azonkivül van egy-két vasöntő. A lakosság nagyobbára indusokból és korcsokból áll; csak mintegy 20 000 európai vagy kreol él az országban. A külkereskedelem adatai dollárokban az alanti három évben:

1893. a bevitelből esett Nagy-Brittaniára 502 000, az É.-amerikai Egyesült-Államokra 604 000, Franciaországra 265 000 és Németországra 227 000 dollár, a kivitelből az Egyesült-Államokra 1 935 000, Nagy-Brittűanniára 1 295 000, Franciaországra 1 561 000 és Németországra 1 589 000 dollár. A bevitel fő cikkei voltak pamutáruk (420 000) és liszt (211 000 dollár); a kivitelé: kávé (1 405 000) és indigó (1 265 0009. 1893. érkezett és eltávozott 217 hajó. Egy vasúti vonal összeköti Acajutlát Santa Annával és Ateost San Teclával. A fő postahivatalok száma (1893) 73, a telegráfhivataloké 138. Az 1864. közzétett és 1880., 1883. és 1886. módosított alkotmány szerint a törvényhozó hatalmat a kongresszus gyakorolja, amely egy-egy évre választott 70 tagból áll, akik közt 42 földbirtokos. A szavazati jog általános. A végrehajtó hatalmat a 4 évre választott elnök gyakorolja. 4 miniszterrel (kül-, igazság-, kultusz-, oktatásügyi, had-, tengerészetügyi, belügyi, pénzügyi). Az ország bevételei (1893) 7 133 000, kiadásai 7 153 000 dollár. A fő bevételi források a vám és fogyasztási adó. A kiadás fő tételei: közigazgatás 4 732 000, államadósság 2 421 000. 1894. a belső államadósság kitett 3 964 000 dollár és a külső 261 000 font sterlinget. Az iskolalátogatás kötelező és ingyenes. 1893. volt 585 népiskola 29 427 növendékkel, 18 különböző középiskolai jellegü iskola 1200 tanulóval és végül egy egyetem jogi, orvosi, természettudományi és mérnöki fakultással meg 180 hallgatóval. S.-ban 13 újság jelenik meg. A hadsereg 4000, a milicia 18 000 emberből áll.

Története. Pedro del Alvarado 1524. birtokba vette a területet Spanyolország számára s 1821-ig spanyol uralom alatt maradt. Ekkor felszabadult s 1839-ig a középamerikai konfederált államokhoz tartozott, mikor önálló lett. 1863. Guatemala hódította meg, 1864. Duenas lett elnöke. 1872-ben Gonzalest választotta elnökké, őt követte 1878-tól 1885-ig Zaldívar y Lazo. Ez utóbbi évben a guatemalai elnök kisérlete, hogy magának S. fölött hegemoniát biztosítson, meghiusult. Zaldívar utódát Mencudezt 1890. meggyilkolták. Guatemalával való háboruskodás után Ezeta tábornok lett elnök, de ezt 1894. Gutierrez tábornok buktatta meg. 1896. Nicaragua és Honduras köztársaságokkal unióra lépett, melynek értelmében ez a három ország (Republica Mayor) ezentúl külügyi tekintetben egységesen fog eljárni és "dieta" néven közös bizottságot fog kiküldeni a közös külügyi kérdések végzésére.

Forrás: Pallas Nagylexikon