Santiago

Santiago, az ugyanily nevü tartomány és Chile köztársaság fővárosa, érseki székhely, 110 km.-nyire Valparaisótól, 535 m.-nyi magas fensíkon, a Mapocho bal partján, vasút mellett, (1890) 250 000 lak., akik közt számos az idegen (német, francia, angol, É.-amerikai, spanyol, olasz és néhány khinai); gép- és sörgyártással, malomiparral és posztószövéssel; egyetemmel, amelyet 1743-ban jezsuiták alapítottak s amelyet Dél-Amerikában a legjobbnak tartanak jogi, orvosi és mérnöki fakultással, instituto nacionallal (középiskola, több mint 1000 tanuló), tanító- és tanítónőképzővel; nemzeti (70 000) és iskolai könyvtárral (30 000 kötet), természetrajzi gyüjteménnyel, állatkerttel, terjedelmes botanikuskerttel, mezőgazdasági egyesülettel és intézettel, csillagvizsgálóval, központi meteorologiai intézettel, szépművészeti muzeummal, festő- és szobrász-akadémiával, zenekonzervatoriummal, felsőbb ipariskolával, számos tudományos és irodalmi társulattal, mintagazdasággal (Quinta normal), őrültek házával, több kór-, lelenc- és menedékházzal. S.-nak a terjedelmes, termékeny síkságon, a szépen parkozott, 70 m. magas Huelen domb (régi nevén Cerro de Santa Lucia) körül festői fekvése van; körülötte a látóhatáron hatalmas magas hegyek épültek. A Mapochóból kivezetett számos föld alatti és föld feletti csatorna a város tisztaságát nagyban előmozdítja. A 80 m. széles és 5 km. hosszu, négyes fasorral beültetett Alameda átszeli a várost. A Plaza da Armason vagy Függetlenségi-téren a XVIII. sz-ban épített hatalmas székesegyház, az érseki palota, a városháza és a posta-palota, amelynek jóni oszlopokból álló portikusza van. Egyéb kiválóbb épületek: a Moneda vagyis kormányzói palota, a szinház, a kiállítási palota és a Cousino hotel, amely utóbbi a számos fényes magánpalota közül a legkiválóbb. A fákkal beültetett squareokat több szobor ékesíti, ilyen Buenos-Ayres allegorikus alakja, San Martin generális, Kolumbus, Valdivia, O'Higgins és más hires chilei férfiak szobrai, a Compania nevü jezsuitatemplom leégésére emlékeztető szobor stb. S.-t 1541 febr. 23-án Pedro Vadivia alapította S. del Nuevo Extremo néven.

Forrás: Pallas Nagylexikon