(icterus, morbus regius, Cholaemia), nem önálló betegség,
hanem csak annak a jele, hogy a vérben epefesték van jelen nagyobb
mennyiségben. Leginkább bél- és májbajokban fordul elő, amidőn az epe rendes
útján a májból a vékonybél kezdeti részébe, a gyomor közelébe nem juthat
könnyen, akár azért, mert a bél hurutos megbetegedése, nyálkahártyájának
duzzanata az epevezetékre is átterjedt s az epe kiürülését megakadályozza, akár
azért, mert a májban támadnak olyan elváltozások, amelyek a képződött epét az
epeutakba tovább nem engedik. Régebben a vér elbomlása folytán is képzelték a
S. kifejlődését, mert egyes mérgezések, mint a foszfor-, kloroform-, alkohol-,
arzén-, továbbá az u. n. vérmérgezések gyakran járnak S.-gal, újabban azonban
ezen S.-ot is a májból származtatjuk, bár még nem minden esetben lehet teljesen
felderíteni az epefesték vérbe jutásának körülményeit. Az újszülöttek gyakran
esnek S.-ba, ez rendszerint gyorsan muló bántalom. A S. tünetei főleg a bőrön
és még inkább a szem kötőhártyáján jelentkeznek, amely az enyhébb esetekben
halvány sárga, nagyobb foku alakokban ellenben zöldes szinü lesz. A bőr sárga
szine még feltünőbb, ha ujjunkkal nyomást gyakorlunk egy helyre, a nyomás
megszünése után rendes szinü bőrön rövid ideig fehér folt marad vissza (a vér
kiszoritása miatt), S.-ban ezen folt élénken szinezett. Miután a vérben
felhalmozódott epefesték leginkább a vizelettel távolodik el a szervezetből, a
vizelet sötét vöröses-sárga szinü, sötét barnás-fekete is lesz, s ha salétromos
savat tartalmazó salétromsavat adunk óvatosan hozzá, az érintkezési helyen
egymásután zöld, kék, ibolya, vörös, sárga szinek tünnek elő, ez az epefesték
jelenlétének biztos reakciója. A vizelet sötét volta élénk ellentétben van a
szék szintelen, fehér voltával: az epe nem jutván a bélbe, a szék nem kapja meg
szinét s igen bűzös. További tünetei a S.-nak az érverés lassubb, ritkább volta
s a bőr viszketése. Egyes betegek sárgán is látnak. A S. lefolyása és
gyógyítása az alapul szolgáló bántalomtól függ, a foszformérgezésből,
májrákból, vérmérgezésből származó S. halálos, az egyszerü vélhurutból támadó,
s ez a leggyakoribb, kellő eljárás mellett meggyógyul. Azon S., amely hevenyés
gyuladáshoz, p. a tüdőgyuladáshoz csatlakozik, nem igen befolyásolja a
gyuladásos bántalom kórjóslatát. A gyomor- és bélhurutból eredett S. fő kurája
a karlsbadi viz ivása, ez az epekövek ellen is gyakran hasznos, de ez
utóbbiakat alaposabban gyógyítják ma az által, hogy az epeköveket operációval
eltávolítják. A nagy foku viszketés ellen eau de Cologne vagy 22% karbolviz
ledörzsölés használ.
S. a gyümölcsfák gyakori betegsége. A levél megsárgul s
esetleg a hajtás gyenge marad; oka a talaj nagy foku nedvessége.
Forrás: Pallas Nagylexikon