Schmitt

Jenő, iró, szül. Znaimban 1851 nov. 5., ahol atyja a katonai mérnöki akadémia tanára volt, kinek halála után még gyermekkorában anyjával Zomborba költözött; ott és Budán tanult, Szabadkán érettségi vizsgát tett. Erre Bács vármegyénél gyakornok és irnok, később a zombori törvényszéknél irnok volt. E közben bölcsészeti tanulmányokkal foglalkozott, s a Magyar Philosophiai Szemlében több cikket tett közzé. 1887. a berlini filozofiai társaság pályázatán Das Geheimniss der Hegel"schen Dialektik címü munkáját megjutalmazták és a társulat kiadványai közé felvették. Trefort ekkor ösztöndíjat eszközölt ki számár, mellyel egyetemi tanulmányokat folytatott Budapesten és Berlinben. 1888. berlini tartózkodása alatt tette közzé Henrik Ibsen als psychologischer Sphist címü füzetét (Berlin) és már előbb Michelet und das Geheimniss der Hegel"schen Philosophie címen (Frankfurt 1888) feleletet irt a nevezett német bölcsésznek ellene intézett vitairatára. 1890 óta Budapesten az igazságügyminisztériumnál működött irodatiszti és könyvtárőri minőségben. 1892. tette közzé a Krisztus istensége a modern ember szellemében c. munkát (magyarul Budapesten, németül Lipcsében) és vallásbölcsészeti iskola létrehozásán működött a Szellem vallása c. művével. A modern anarkista mozgalom idealisztikus irányban átalakítására Lipcsében 1894-96. szerkesztette és kiadta Die Religion des Geistes címü folyóiratot s közreműködött a berlini Der Sociallist c. anarkista közlönyben. 1896. állami hivatalláról lemondott. A szellemi vallás szövetsége és az idealisztikus anarkia terjesztése céljából Budapesten iskolát alapított és a külföld különböző országaiban is hiveket szerzett. 1897 elején Budapesten Állam nélkül és Ohne Staat címen idealista anarkista hetilapot indított.

Forrás: Pallas Nagylexikon