Schwarzburg-Sondershausen

a német birodalomhoz tartozó fejedelemség, 862 km² területtel; két egymástól elkülönített részből, az Oberherrschaftból és az Unterherrschaftból áll. Az előbbi Erfurt porosz kerület, Schwarzburg-Rudolstadt, Szász-Meiningen, Szász-Weimar, és Szász-Koburg-Gotha közt a Türingiai-erdő É-i lejtőjén fekszik; legmagasabb csúcsa a Rehberg (875 m.); itt ered az Ilm a Wohlroséval, azonkivül öntözi a Schwarza az Ölzával és a Gera. Az Unterherrschaft Schwarzburg-Rudolstadt, Szász-Koburg-Gotha és Poroszország részei közt terül el. A Hainleite vonul át rajta, amely a Pössenben (461 m.) éri el legnagyobb magasságát. É-i lapályát a Wipper, a D-it a Helbe öntözi. Az Unterherrschaftban túlnyomó a földmívelés, az Oberherrschaftban az erdei és réti gazdálkodás meg az ipar. Az erdők 25 614 ha.-t borítanak. A bányászat jelentéktelen. Arnshalle sóbánya évenkint 3-4 t. sót ad. A lakosság volt 1890-ben 75 510 (36 674 férfi, 38 836 nő), 1 km²-re 88. Ezek a három járásban (Landratsamt) igy oszlottak meg: Sondershausen (519 km²) 37 895, Arnstadt (172) 22 050 és Gehren (171) 15 565 lak. Az ipar foglalkozik gyapju-, ólom, ónáruk, gépek, tűk, üveg, gyujtók, termométerek, porcellán, festékek, cipők, kesztyük készítésével; azonkivül vannak nagyobb számmal gőzfürészek, nagy serfőzők, répacukorgyárak és bőrcserzők. A fejedelemség az ugyanily nevü fejedelmi család férfiágában örökös és alkotmányos. Az 1857 jul. 8-iki alaptörvény értelmében a tartományi gyülés 15 tagból áll, akik közül 5-öt a fejedelem nevez ki élethossziglan, 5-öt a legtöbb adót fizetők és 5-öt többi választók közvetetlenül négy évre választanak. A tartományi gyülés elnöke és két választott tagja alkotják az állandó tartományi bizottságot. A német birodalmi szövetségtanácsba S. egy megbizottat, a birodalmi gyülésbe pedig egy képviselőt küld. A minisztérium öt osztályra oszlik, ezek: a fejedelemi és külügyek, a belügyek, a pénzügyek, az egyházi és iskolaügyek, az igazságügyek osztálya. Az évi bevételek és kiadások 1892-95-ben 2 764 455 márka. Az államadósság 2 699 700 márka. A nép- és továbbképző iskolákon kivül van két gimnázium, két reáliskola, két felsőbb leányiskola, egy tanító- és egy tanítónépképző, végül egy zenekonzervatorium. A fejedelemség fővárosa Sondershausen.

A fejedelmi dinasztia megalapítója a XVI. sz.-ban Günther. A fejedelemség többszöri felosztása után I. Keresztély Vilmos és II. Antal Günther, akik 1697. a fejedelmi méltóságra emeltettek, 1713. egymással oly szerződést kötöttek, hogy az egész fejedelemséget mindig az előszülött örökölje, a család többi tagja csak rangjukhoz illő ellátásban részesüljenek. I. Günther Frigyes Károly 1807. a rajnai és 1815. a német szövetségbe állott be. 1816. a rajnai és 1815. a német szövetségbe állott be. 1816. a Poroszországgal kötött egyesség értelmében a teljes szuverénitást nyerte el. II. Günther Frigyes Károly 1835. atyjától az uralmat átvevén, az állami élet minden terén megkezdte a reformokat. 1841 szept. 14. kibocsátotta az első alkotmányra vonatkozó törvényt, amely szerint 1843 szept. 7. össze is gyült a tartományi ülés. Ezt követték a közigazgatási és igazságügyi, később a közoktatásügyi téren a reformok. 1866. S. Poroszországhoz csatlakozott és azután belépett az észak-német szövetségbe. 1880 jul. 17. a fejedelem szembaja miatt lemondott a trónról, amelyet fia Günther Károly örökölt. V. ö. Apfelstedt, Heimatskunde des Fürstenthums S. (Sondershausen 1854-57).

Forrás: Pallas Nagylexikon