Semler

János Salamon, német teologus, szül. Saalfelden 1725 dec. 18., megh. 1791 márc. 18. Tanult a hallei egyetemen s 1749. a koburgi gimnáziumban lett tanár, majd 1751. a hallei egyetemre hivatott meg hittanárnak, hol 6 év mulva a teologiai szeminárium igazgatója lett. Tanulói első éveiben inkább pietista volt, de egyik tanárának, Baumgartennek felolvasásai teljesen felforgatták addigi vallásos meggyőződéseit, ugy hogy a racionalizmus felé hajlott, s ezen teologiai iránynak ő lett első rendszeresen dolgozó képviselője. Főbb művei a következők: De Daemoniacis (1768); Umständliche Untersuchung der dämonischen Laute (1762); Versuch einer biblischen Dämonologie (1776); Selecta capita historiae ecclesiasticae (3 köt., 1767-69); Commentationes historicae de antiquo christianorum statu (2 köt., 1771-72); Versuch christlicher Jahrbücher oder ausführliche Tabellen über die Kirchengeschichte bis aufs Jahr 1500 (2 köt., 1783-86). Mindezen művei Halléban jelentek meg. Életét megirta Lebensbeschreibung címü művében (Halle 1781-82). V. ö. Wolf, Über S.-s letzte Lebenstage (u. o. 1791); Schmid H., Die Theologie S.-s (Nördlingen 1858); Tholuck is irt róla Vermischte Schriften c. művében.

Forrás: Pallas Nagylexikon