Sequentia

(szekvencia) az összhangzattanban, ill. zenei szintaxisban valamely motívumnak más hangmagasságban, más hangfokon való megismétlése, tehát fel- vagy lefelé való eltolása. Mint a dallamszövés, illetve formaépítés technikai eszköze, természetesen mindenekfelett melodikus képlet, mely azonban a harmóniai szerkesztést is befolyásolja. Tonális és transzpozíciós (azaz hangnemben maradó és valamely szakaszt a maga egészében hangnemileg is transzponáló) S. között ezért a zenei szerkesztés szempontjából inkább helyzeti, mint lényegbeli különbség van. A mai zenei szintaxis az utóbbit többnyire gyarló kisegítő eszköznek tekinti; de elég rámutatni a S. rendkívüli jelentőségére a 17. század monódikus irodalmában (Monteverdi, Caccini stb.), vagy az újabb magyar népdalban (quint-szekvencia: az első frázisnak egy quinttel magasabban való megismétlése), hogy nagy melódia-képző szerepe (igaz, elsősorban homofón szerkezetekben) kellőleg szembetűnjék.

Forrás: Zenei Lexikon