Seychelles-szigetek

(ejtsd: szesel) vagy Mahé-szigetek, kis szigetcsoport az Indiai-oceánban, 1120 km.-nyire Madagaszkár ÉK-i végétől a D. sz. 4 és 5° közt, összesen 264 km² területtel. A kisebb zátonyokat leszámítva, 29 szigetből álló csoportban a legnagyobb a Mahé-sziget (117 km²), a K-i oldalon Port-Victoria jó kikötővel; azután Praslin (40 km²); kisebbek: Szt.-Anna, Terézia, Concepcion, Aride, Curieuse, Fregatta stb. A korall-padból kiemelkedő, a madagaszkárival megegyező gránitból álló szigetek legmagasabb csúcsa (988 m.) Mahé-szigeten van; Praslin csak 914 m.-nyi magasra emelkedik. Bár közel vannak az egyenlítőhöz, a szigetek klimája nem forró és egészséges, állandóan 26-29 ° a hőmérséklet, az esők gyakoriak. Érdekes növénye a Lodoicea (l. o.) Seychellarum, amelynek gyümölcse csak Praslin és Curieuse szigeteken érik meg. Erdeik értékes fákban gazdagok. Kulturnövényei a pamut, szegfűszeg, bor, cukornád, kávé, dohány, vanilia, rizs, kukorica, banána és más trópusi gyümölcsök. A fauna szegényes; minden emlős importált. Érdekes rovara a Phyllium siccifolium. Házi állatok a szarvasmarha, a juh, kecske, sertés, kutya és a szárnyasogk. A lakosok (1891-ben 61 440) nagyobbára francia kreolok, négerek, hindu kulik és khinaiak. Közigazgatási szempontból a Mauitius szigeti kormányzósághoz tartozik; a kormányzót Mahé-szigetén Port-Victoriában lakó biztos képvisei. A kivitel fő cikkei: kókuszdió-olaj, szappan és vanilia; a kivitel értéke (1893) 798 698, a bevitelé 610 325 rupia. Bár e szigeteket már Vasco da Gama is látta, igazi fölfedezőjük 1742. Picault Lázár francia kapitány volt, aki Labourdonnaye-szigeteknek keresztelte és a francia király nevében birtokba is vette őket. Ezután franciák telepedtek meg rajtuk, elnevezvén őket Moreau de Séchellesről, XV. Lajos pénzügyminiszteréről. 1794. egy kis angol hajóhad foglalta el, de az angolok végleg csak 1814. kapták meg; ennek dacára a francia nyelv és szokások az uralkodók. V. ö. Hartmann, Madagaskar und die Inseln S. (Lipcse 1886).

Forrás: Pallas Nagylexikon