Sí"iták

(arab), ebből sí"a a. m. társaság, párt, azaz különösen "Ali pártja, azok, kik ellentétben a közönséges mohammedán közjoggal (szunna), csakis "Alit és egyenesen leszármazó ivadékait tartják jogos imámoknak (l. Imám), Mohammed utódainak az uralkodásban és az igazhitüek vezetésében. E szerint a S. a khalifátus történelmi fejlődését jogtalannak mondják. Imámtanokra nézve azonban egymás között is számos felekezetre oszlanak. Közjogi eltéréseiken kivül vannak közöttük dogmatikai vitapontok is, az Ali és a legitim imámok személyéről és természetéről szóló tanaikban. Némelyek az Ali istenítéséig nyomulnak előre és az istenség inkarnációjáról szóló tanaikkal az iszlám alapját megtagadják. Ezek az u. n. túlzók (gulát). Ritusaikban is vannak kisebb-nagyobb eltérések a szunnita iszlámtól. Más hitüek ellenében is nagyobb intoleranciát gyakorolnak, mint a szunniták. Az Ásúrát (l. o.) nagy gyásznapként ülik és Huszein martiromságát népszerü szinművekben (l. Ta"zija) jelenítik meg. Szent búcsujáró helyeik a Nedsaf vidékén levő szent sírok, különösen Kerbela és Meshed Ali. Aki csak teheti, nagy pénzáldozatokkal szerez e helyek környékén sírhelyet a maga számára is és oda temetteti magát. A khalifátus elleni küzdelemben a S. évszázadokon át titkos propagandát fejtettek ki, melynek többször volt az az eredménye, hogy egyes alida pretendensek az iszlám különböző országaiban uralomra vergődtek és dinasztiákat alapítottak. (L. Fátimidák, Idriszidák). A S. felekezete legtömörebben Persiában van képviselve; itt van a sí"ita szkizmának valóságos fészke, mióta Izsmáil Szefevi sah államvallássá tette Persiában (1512). A S.-tól ágaztak el a noszairiták (l. Noszairi) és a druzok (l. o.).

Forrás: Pallas Nagylexikon