Somerset

angol nemesi cím, melyet először a Plantagenet-családból leszármazó Beaufort-család (l. o.) viselt. E család 1397-től kezdve a S. grófi, 1443 óta pedig a S. hercegi méltóságot birta. Utolsó sarja Edmund volt, a negyedik S. herceg, kit a tewkesbury-i csata után IV. Eduárd lefejeztetett. A S. nevet most a harmadik S. hercegnek természetes fia vette fel, kinek utódai 1514. a grófi, 1642. Worcester marquis, 1682. pedig a Beaufort herceg címét kapták. E hercegi család fiatalabb tagjai a S. lord címet viselték és viselik most is. Közülök kivált Granville Károly Henrik, S. lord, szül. 1792 dec. 27., megh. 1848 febr. 23., ki a Peel-minisztériumnak tagja s 1841. Lancaster hercegség kancellárja volt. Ennek nagybátyja Raglan lord (l. o.), előbb S.Fitzroy Jakab vala. A S. grófi címet a XVII. században Carr Róbert Rochester viscount viselte, szül. 1590., megh. 1645. Skót nemes családból származott s I. Jakab kegyét megnyervén, Rochester viscount címmel nagy befolyást gyakorolt az angol ügyekre. 1613. nőül vette Howard Franciskát, Essex grófnét, Overbury Tamást pedig ki e házasságot ellenezte, a Towerbe záratta, sőt közhiedelem szerint megmérgeztette. Buckingham herceg, Jakab király későbbi kegyence, S. grófot és nejét, mint Overbury gyilkosait halálra itéltette, de több évi fogság után I. Jakab, tartván Carr leleplezéseitől, megkegyelmezett nekik. Később a XVI. sz.-ban a Seymour-család nyerte el a S. hercegi címet. Az első herceg e családból Seymour Eduárd volt, kinek nővérét Jankát, VIII. Henrik király vette nőül. Eduárd a skót és francia háborukban kitüntette magát. 1547-ben VIII. Henrik kinevezte őt azon titkos tanács tagjává, melynek feladata volt VI. Eduárd kikosusága alatt a kormányt vezetni, de ő VIII. Henrik halála után a kiskoru király által Herford fróffá, S. herceggé s az ország protektorává neveztette ki magát s az ország kormányát magához ragadta. Ez állásában Cramer érsek támgoatásával keresztül vitte a reformációt, 1547. szerencsés háborut viselt a skótok ellen s VIII. Henrik véres törvényeit a parlament által megsemmisíttette. De a reformáció s a skót háboru következménye gyanánt kitört francia háboru megingatták népszerüségét, mire őt Dudley János, Warwick gróf (utóbb Northumberland herceg) a titkos tanács támogatásával 1549. megbuktatta. Állását, mint a titkos tanács tagja, egy ideig még megtartotta ugyan, de mivel Warwickkal kibékülni nem tudott, ez őt 1551. elfogatta, halálra itéltette s 1552. kivégeztette. A S. hercegi cím most elenyészett, de Seymour többi címei és vagyona saját végrendelkezése szerint második nejétől származott gyermekeire szállottak, s csak ezek kihalása után örökölhettek az első házasságból származott gyermekek. Unokája, Seymour vilmos, a nagy forradalom alatt a Stuartok buzgó hive volt s jutalmul a restauráció után II. Károly 1660. a S. hercegi címmel ruházta fel. Seymour Károly, hetedik S. herceg (szül. 1662 aug. 12., meghalt 1748 dec. 2.), II. Károly, III. Vilmos, Anna és I. György alatt, mint az ország első peerje kiváló szerepet játszott s mint lord-főkamarás halt meg. Miután egyetlen fia Algernon 1750. fiutód nélkül halt el, a S. hercegi cím a protektor első házasságából származott utódára Seymour Eduárdra szállott. Ennek dédunokája Eduárd Adolf, 12-ik S. herceg (szül. 1804 dec. 20., megh. 1885 nov. 28.), 1834. lépett a parlamentbe, hol a legbuzgóbb whigek közé tartozott. 1835. lord-kincstárnok, 1839. az indiai hivatal titkára, 1841. belügyi államtitkár volt. 1849-52. az erdő-főfelügyelői hivatalt viselte. 1859-66. az admiralitás első lordja volt. V. ö. Letters, remains adn memoirs of Ed. A. Seymour (London 1893). A S. hercegi cím jelenlegi birtokosa Seymour Algernon herceg, 15-ik S. herceg, szül. 1846 jul. 22.

Forrás: Pallas Nagylexikon