angol nemesi cím, melyet először a Plantagenet-családból
leszármazó Beaufort-család (l. o.) viselt. E család 1397-től kezdve a S. grófi,
1443 óta pedig a S. hercegi méltóságot birta. Utolsó sarja Edmund volt, a
negyedik S. herceg, kit a tewkesbury-i csata után IV. Eduárd lefejeztetett. A
S. nevet most a harmadik S. hercegnek természetes fia vette fel, kinek utódai
1514. a grófi, 1642. Worcester marquis, 1682. pedig a Beaufort herceg címét
kapták. E hercegi család fiatalabb tagjai a S. lord címet viselték és viselik
most is. Közülök kivált Granville Károly Henrik, S. lord, szül. 1792 dec. 27.,
megh. 1848 febr. 23., ki a Peel-minisztériumnak tagja s 1841. Lancaster
hercegség kancellárja volt. Ennek nagybátyja Raglan lord (l. o.), előbb
S.Fitzroy Jakab vala. A S. grófi címet a XVII. században Carr Róbert Rochester
viscount viselte, szül. 1590., megh. 1645. Skót nemes családból származott s I.
Jakab kegyét megnyervén, Rochester viscount címmel nagy befolyást gyakorolt az
angol ügyekre. 1613. nőül vette Howard Franciskát, Essex grófnét, Overbury
Tamást pedig ki e házasságot ellenezte, a Towerbe záratta, sőt közhiedelem
szerint megmérgeztette. Buckingham herceg, Jakab király későbbi kegyence, S.
grófot és nejét, mint Overbury gyilkosait halálra itéltette, de több évi fogság
után I. Jakab, tartván Carr leleplezéseitől, megkegyelmezett nekik. Később a
XVI. sz.-ban a Seymour-család nyerte el a S. hercegi címet. Az első herceg e
családból Seymour Eduárd volt, kinek nővérét Jankát, VIII. Henrik király vette
nőül. Eduárd a skót és francia háborukban kitüntette magát. 1547-ben VIII.
Henrik kinevezte őt azon titkos tanács tagjává, melynek feladata volt VI.
Eduárd kikosusága alatt a kormányt vezetni, de ő VIII. Henrik halála után a
kiskoru király által Herford fróffá, S. herceggé s az ország protektorává
neveztette ki magát s az ország kormányát magához ragadta. Ez állásában Cramer
érsek támgoatásával keresztül vitte a reformációt, 1547. szerencsés háborut
viselt a skótok ellen s VIII. Henrik véres törvényeit a parlament által
megsemmisíttette. De a reformáció s a skót háboru következménye gyanánt kitört
francia háboru megingatták népszerüségét, mire őt Dudley János, Warwick gróf
(utóbb Northumberland herceg) a titkos tanács támogatásával 1549. megbuktatta.
Állását, mint a titkos tanács tagja, egy ideig még megtartotta ugyan, de mivel
Warwickkal kibékülni nem tudott, ez őt 1551. elfogatta, halálra itéltette s
1552. kivégeztette. A S. hercegi cím most elenyészett, de Seymour többi címei
és vagyona saját végrendelkezése szerint második nejétől származott gyermekeire
szállottak, s csak ezek kihalása után örökölhettek az első házasságból
származott gyermekek. Unokája, Seymour vilmos, a nagy forradalom alatt a
Stuartok buzgó hive volt s jutalmul a restauráció után II. Károly 1660. a S.
hercegi címmel ruházta fel. Seymour Károly, hetedik S. herceg (szül. 1662 aug.
12., meghalt 1748 dec. 2.), II. Károly, III. Vilmos, Anna és I. György alatt,
mint az ország első peerje kiváló szerepet játszott s mint lord-főkamarás halt
meg. Miután egyetlen fia Algernon 1750. fiutód nélkül halt el, a S. hercegi cím
a protektor első házasságából származott utódára Seymour Eduárdra szállott.
Ennek dédunokája Eduárd Adolf, 12-ik S. herceg (szül. 1804 dec. 20., megh. 1885
nov. 28.), 1834. lépett a parlamentbe, hol a legbuzgóbb whigek közé tartozott.
1835. lord-kincstárnok, 1839. az indiai hivatal titkára, 1841. belügyi államtitkár
volt. 1849-52. az erdő-főfelügyelői hivatalt viselte. 1859-66. az admiralitás
első lordja volt. V. ö. Letters, remains adn memoirs of Ed. A. Seymour (London
1893). A S. hercegi cím jelenlegi birtokosa Seymour Algernon herceg, 15-ik S.
herceg, szül. 1846 jul. 22.
Forrás: Pallas Nagylexikon