Somfa

(növ., Cornus L.), a róla nevezett család fástövü növéyne v. jobbadán szerjéje v. kis fája. Átellenes, egyszerü, rendesen épszélü levelei törvéből fehér vagy sárga, villás bogernyőben vagy fejecskében álló apró virágai fakadnak. Vagy 25 faja (hazánkban 2) az északi mérsékelt égöv alatt lakik. Legismeretesebb a közönséges vagy vörös gyümölcsü S. (C. mas L.); nálunk 8 m. magas koronás fává is nő. Sárga virága a szőrös levelek fakadása előtt virít. Alacsonyan tartva kitünő gyepübokor; de gyümölcséért is megbecsülik, amelyből narancsszint, sártgát, sőt violaszint is neveltek. Csonthéjából olvasót fűznek. Kemény, szivós fáját esztergályos és asztalos keresi. Hosszu ágaiból sétavessző, ernyőnyél stb. készül. A vörösgyűrüs S. (C. sanguinea L., gyűrücskefa) fehér virágu és fekete gyümölcsü. Fája épp oly jó, mint az előbbié. Vörös hajtásai végett ültetvényekben szeretik (l. Gyűrüfa). A dúsvirágu S. (C. florida L.) Virginiából való. Nagy, fehér murvákból kibontakozó sárga virágait a levelek előtt fakasztja, kérgében a kininre emlékeztető lázoszlató alkaloidja miatt lett hies. Csokoládészin fáját jól megfizetik. A fehér S. (C. alba L.) Észak-Ázsiából kláris-piros ágai miatt ültetvényeinkben gyakori.

Forrás: Pallas Nagylexikon