Spencer

Herbert, angol bölcselő, szül. Derbyben 1820 ápr. 27. Apja, ki matematikus volt, és nagybátyja Tamás, liberális pap, nevelték. Előbb mérnöki, később hirlapirói pályára lépett; 1848-1859. munkatársa előkelő angol folyóiratoknak, az Economistnak, a Westminster Review-nak, az Edinburgh Review-nak. Ezek után főleg Darwin nézeteiből indulva számos nagy rendszeres műben filozofiai világnézetét dolgozta ki, melynek fő tételei a következők: szoros különbséget kell tenni a megismerhető és megismerhetetlen közt. A dolgok ősokát nem ismerjük, róla nem tudhatunk semmit. Hasonlókép megmagyarázhatatlanok tér, idő, anyag, mozgás, erő, érzet, ész. Csak a végest ismerhetjük meg, csak az erre vonatkozó legegyetemesebb ismeretek rendszeres egysége a filozofia. A legfőbb igazság, melyet elérhetünk, az erő fenmaradása, ebből származtathatjuk le az erők viszonyainak állandóságát, hogy ugyanazok az erők ugyanazon körülmények közt ugyanazt az eredményt szülik. A természet folyamata pedig kettős: evolució, kifejlés, azaz kiterjedése a mozgásnak és ezzel az anyagnak egésszé való egyesülése, és disszolució, feloszlás, a mozgás megszüntetése, az egésznek végeire oszlása. Minthogy a mostani világállapotban az evolució uralkodik, S. rendszerét evolucionizmusnak nevezi és e gondolatát vezérfonalul használja az összes jelenségek sajátosságainak magyarázatára, a Föld képzésének, az élő szervezet alakulásának, a társadalomnak, nyelveknek, tudományoknak, művészeteknek magyarázatára. Az erkölcstant is erre az evolucionisztikus elvre alapítja, az egoizmust az altruizmussal kapcsolván egybe. Comte (l. o.) nézetét a fejlődés fokairól és a tudományok rendszeréről nem fogadja el. Érdemes megemlíteni, hogy S. a neki felajánlott Pour le mérite porosz érdemrendet visszautasította. Főbb művei: Social statics (1851, 2. kiad. 1874): Principles of psychology (1855, 2. kiad. 1872); Essays (2 köt., 1858-63); Education (1861, magyarra fordították Losonczy L. és Öreg János, Nagy-Kőrös 1875); A system of philosophy. I. First principles (1862); II., III. Principles of biology (1863-67); IV., V. The principles of psychology; VI-VIII. Principles of sociology; IX. X. Principlex of morality (1897); Data of ethics (1879); The classification of the sciences (1864); The study of sociology (14. kiadás 1889); Ceremonial institutions, 1879., magyarul is megjelent Szertartásos intézmények c. alatt először a Budapesti Szemlében, azután külön); Political institutions (1882); Ecclesiastical institutions (1885); Descriptive sociology (6 köt., 1873, munkatársai itt: Callier, Scheppig, duncan); The right of childrens (1879) stb. V. ö. Ground művét S.-ről (1884); Guthrie, On S."s unification of knowledge (1882). Magyarul Lechner László ismertette S. rendszerét a Magyar Philologiai Szemlében.

Forrás: Pallas Nagylexikon