Stadion

régi, Graubündenből származó nemes család, mely később a sváb földön telepedett le. Kiválóbb tagjai: Kristóf, augsburgi püspök, szül. 1478., megh. 1543. I. Miksa és I. Ferdinánd bizalmas embere, sokat fáradozott a reformáció megszüntetésén, illetőleg a két keresztény egyház kibékítésén. János Gáspár, a német lovagrend nagymestere és császári tábornok, a 30 éves háboruban, kiválóan 1634. Nördlingennél tüntette ki magát. János Fülöp, mainzi miniszter, szül. 1652., megh. 1741., tevékeny részt vett a német birodalmi ügyekben, nevezetesen az utrechti és rastatti békekongresszusokban. 1705. birodalmi gróffá tették. Két fiától származik a család ma is élő két ága, a Frigyes-s a Fülöp-ág. A Frigyes-ág kiváló sarja János fülöp Károly József, osztrák miniszter, szül. 1763 jun. 18., megh. Badenben (Bécs mellett) 1824 máj. 18-án. 1788. osztrák követ volt Stockholmban, 1790-92. Londonban. Sokat fáradozott az Ausztria és Poroszország között Lengyelország felosztása miatt támadt ellentétek kiegyenlítésén. 1804. mint pétervári követ egyik létrehozója volt a harmadik koaliciónak. Szenvedélyesen gyülölte Napoleont és a pozsonyi béke után külügyminiszterré nevezetetvén ki, minden erejét arra fordította, hogy Ausztriát egy új küzdelemre előkészítse és a Napoleon elleni küzdelemben Németország előharcosává tegye. Az 1809-iki francia háboru az ő műve volt, szerencsétlen kimenetele pedig az ő bukását vonta maga után (helyét Metternich foglalta el). 1813-ban a lützeni csata után ő vezette az alkudozásokat Sándor cárral, a bécsi kongresszus után pedig a rendkivül zilált pénzügyi viszonyok rendezésével lett megbizva, mely téren sokat tett az állami kiadások csökkentésére. Fülöp bátyja S. Frigyes Lothár gróf, szül. 1761 ápr. 6., megh. Chodenschlossban 1811 dec. 9. A papi pályára lépett és kanonok lett, de a mellett több német, később az osztrák kormánynak is mint diplomata szolgált. Részt vett nevezetesen a rastatti kongresszusban. 1805. Münchenbe küldték mint követet. Az 1809-iki hadjáratban Károly főherceg táborában alkalmazták mint intendánst. Követjelentéseit Berichte über die Beziehungen zwischen Österreich und Bayer 1807-1809. Wertheimer adta ki (Bécs 1881). V. ö. Müller János, Briefe zweier Domherren (Frankfurt 1787). - Ferenc Szerafin, az előbbinek második fia, szül. 1806 jul. 27., megh. 1853 jun. 8. Korán állami szolgálatba lépett s mint kiváló adminisztrátor működött Triestben és 1846 óta Galiciában. A bécsi októberi forradalom leverése után belépett a Bach-féle minisztériumba, de súlyos betegsége miatt már 1849. visszalépett. (V. ö. Hirsch, Franz Graf von S., Bécs 1861). A Frigyes-ág jelenlegi feje S. György, szül. 1844 nov. 1., a Fülöp-ág szeniorja pedig Frigyes, szül. 1817 dec. 17., bajor birodalmi tanácsos.

Forrás: Pallas Nagylexikon