Stein

1. János, kolozsvári könyvárus és nyomdász-kiadó, szül. Balmazújvároson 1814 szept. 8., megh. Kolozsváron 1886 aug. 14. Iskoláit a debreceni kollégiumban szép sikerre elvégezvén, innen Pozsonyba, majd Kolozsvárra ment, hol Barra Gábor könyvkereskedésében kapott alkalmazást a 30-as évek vége felé. Barra korai halála után sógornője Barráné üzlettársa lett 1842. s ez időtől fogva kezdődött kiadói önálló tevékenysége is az özvegy Barráné és Stein cégben. 1855-től kezdve ugy nyomdai vállalaát, mint könyvkereskedését saját neve alatt folytatta. Mint buzgó és termékeny könyv- és hirlapkiadó jelentős részt vett Erdély irodalmi fejlődésének előmozdításában. Ma is virágzó könyvkereskedése gyülőhelye volt az erdélyi irók intelligenciájának s az erdélyrészi magyar irodalom felvirágzása körül maradandó érdemeket szerzett.

2. S. Márk Aurél, indologus, szül. Pesten 1862 nov. 26. Középiskolai tanulmányait pedig Bécsben, Lipcsében, Tübingában és Oxfordban végezte, mindenütt foglalkozván a régi ind és iráni irodalom tanulmányozásával. 1883. bölcsészetdoktorrá avattatott a tübingai egyetemen. 1888. meghivták a lahorei egyetem szanszkrit irodalmi tanszékére. Lahoréban azóta mint az egyetem keleti kollégiumának igazgatója s az egyetemi hivatalnak főnöke is működött. 1889-94. átkutatta a kasmíri mahárája jammui könyvtárában levő 6000 szanszkrit kéziratot és ezeknek katalogusát kiadta, kivonatokkal és magyarázó jegyzetekkel ellátva. több munkálatban foglalkozott Északnyugat-India régi történetével. Zoroastrian deities on indo-scythian coins (London 1888) az indo-szittya uralom vallási és mívelődési viszonyait az érmek tanusága szerint tárgyalta. Ez uralom későbbi korszakára vonatkozik Zur Geschichte der Sahis von Kabul (Stuttgart 1893) c. munkája. A Rájataranginí címü kasmíri krónika eredeti szanszkrit szövegét az általa megszerzett arche-tipus alapján kiadta a kasmíri kormány számára (Bombay 1892). Az indo-iráni régi földrajzra vonatkoznak következő munkái: Afghanistan in Avestic Geography (u. o. 1888); Notes on the ancient topography of the Pir Pantsal (Kalkutta 1894); Notes on Ou-Kong"s account of Kashmir (Bécs 1896). Kasmír régiségeit s topográfiáját az 1888-1896. években tett gyakori utazásai alkalmával behatóan tanulmányozta. Ezen kutató utazásairól a londoni Asiatic Society s a bécsi akadémia elé terjesztett jelentéseiben számolt be. Szerzett tapasztalatait pedig teljesen feldolgozta Chronicle of the kings of kashmir (London, sajtó alatt) címü művében, mely a kasmíri krónika angol fordítását és magyarázatát tartalmazza. 1895. a magyar tudományos akadémia kültagjává választotta; mint ilyen 1897. tartotta meg székfoglalóját A fehér hunok és rokon törzsek indiai szerepléséről (Budapesti Szemle, 1897. évf.) című tanulmányával. A Punjab University Fellow-ja, továbbá tagja a Royal Asiatic Society, Bengal Asiatic Society (Kalkutta) és a Société Asiatique-nak (Páris).

Forrás: Pallas Nagylexikon