Steiner

Fülöp, székesfejérvári püspök, szül. Fehéregyházán (Sopron) 1839 ápr. 28-án. Atyját Della Pietrának hivták s e névből csináltak a soproni németek S.-t. Középiskoláit Veszprémben és Győrben végezte. 1856-ban lépett a győri papnövendékek közé és kiváló tehetségei miatt Simor János akkori győri püspök a bécsi Pazmaneumba küldötte teologiára. Pappá szentelték 1863-ban. Káplán volt Mosonyban, röviddel reá a győri papnevelő intézet tanulmányi felügyelője és tanára 1867. teologiai doktor lett, mire a győri jogakadémián az egyházjog tanárává és hitszónokká neveztetett ki. 1868. a bécsi Augustineum tanulmányi felügyelője lett, mely minőségében tiz évig működött. Mint szónok Budán Szt. Istvánról mondott szent beszédével vonta magára a közfigyelmet. 1882. nagyváradi kanonok. Mint ilyen továbbra is tanárkodott, újjászervezte a papneveldei egyházirodalmi iskolát, mellyel különösen a nem magyar anyanyelvü növendékekre magyarosító szellemet árasztott. Áldozatkészségét hirdetik a szeminárium kápolnájának díszes restaurálása, valamint a szegényebb sorsu növendékpapok, kiket pénzzel és könyvekkel segélyezett. 1886-ban a Szt.-István-társulat elnöke lett és közgyülési nagyszabásu beszédeivel általánso figyelmet keltett maga körül. 1890. székesfejérvári püspök. A főrendiházban a naplóbiráló és a közjogi bizottság tagja. Fő jellemvonása, hogy a kat. elvekhez alkut nem ismerő szivóssággal ragaszkodik.

Forrás: Pallas Nagylexikon