Strausz

Adolf, földrajzi és etnográfiai iró, szül. Cecén (Fejér) 1853 máj. 15. Iskoláit végezte Fejérváron és Budapesten. A Ludovika-akadémiában tiszti vizsgát tett, több katonai szakcikket és hosszabb tanulmányokat irt a Ludovika Akad. Közlönybe s 1881. már a vezérkarba osztották be és a miskolci nagy hadgyakorlatokon mint vezérkari tiszt működött Ghyczy Béla altábornagy oldalán. A Balkán-félsziget országainak ismertetését 1878. kezdte és azóta szakadatlan munkásságot fejt ki e téren. A kormány részéről több ízben hivatlaos kiküldetésben részesült a szomszéd keleti tartományokba. A keleti országokról hosszabb tanulmányokat irt bel- és külföldi lapokba és folyóiratokba. Szerkesztette a Revue de l"Orient és a Gazette de Hongrie francia nyelvü politikai hetilapokat. Önálló művei: Bosnyák föld és népe (tört. és néprajzi leirás, Budapest, 1881); Bosnien. Land und Leute (Bécs 1882); Bosznia és a Hercegovina (2 köt., Budapest 1883); Bosnien. Land und Leute (második köt., gazd. rész, Bécs 1884); Voyage au Monténégro (Páris és Budapest 1888); A Balkán-félsziget néprajzi és gazdasági leirása (képekkel, Budapest, 1888); Bosnische Industrie (Bécs 1885); Bulgarische Industrie (u. o. 1886); Bolgár népköltési gyüjtemény (2 köt., Budapest 1892); Bolgár nyelvtan (u. o. 1893); Bulgarische Grammatik (Bécs és Lipcse 1895); Bulgaische Volksdichtungen (u. o. 1895); Bolgár néphit (Budapest 1897). S. a keleti keresk. tanfolyamon hat év óta tanítja a keleti kereskedelmi földrajzot és a keleti országok néprajzát, tevékney tagja a néprajzi társaságnak s különösen a bolgár állapotoknak alapos ismerője.

Forrás: Pallas Nagylexikon