Sváb költők

Bodmer óta főleg a XIII. sz.-beli meseköltőket nevezik igy, mert nyelvüket megkülönböztetés nélkül tévesen svábnak tartották és mert a hohenstaufi (Svád) császároknak különös érdemeket tulajdonítottak a középfelnémet irodalom fejlesztése körül. Egy új sváb költői iskola, amelynek legnagyobb dísze Uhland volt, a jelen század elején keletkezett; ehhez tartozott: Schwab, Kerner, Mayer K., Pfizer, Knapp, Mörike, Hauff stb. A sváb költészet alapvonása a természethez való mély ovnzódás, erős nemzeti érzés, és a hűség és az érzület egyszerüsége.

Forrás: Pallas Nagylexikon